I. Szelim oszmán szultán
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| I. Szelim Oszmán szultán |
|
|
|
|
| Uralkodási ideje 1512. április 25. – 1520. szeptember 22. |
|
| Elődje | II. Bajazid |
| Utódja | I. Szulejmán |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1470. október 10. Amasya |
| Elhunyt | 1520. szeptember 22. (49 évesen) Edirne |
I. Szelim (Amasya, 1470. október 10. – 1520. szeptember 22.); Yavuz-nak (Vitéz) is nevezték, az Oszmán Birodalom szultánja volt 1512 és 1520 között.
Apját, II. Bajazidot megbuktatta, és ennek gyors halála elég gyanúra adott okot Szelim jellemét illetően. Mindjárt a hatalomra kerülése után testvérét és unokaöccseit megölette, ugyancsak kivégeztetett a hadsereg előtt két magas rangú tisztet, akik fegyelmezetlenségre adtak okot. Ezért halála után Rettenetes Szelimnek is nevezték.
Kiterjesztette az Oszmán Birodalmat, elfoglalva Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot, valamint Mekka és Medina városait. Miután a két utóbbit is elfoglalta, kikiálttatta magát kalifának (az arab nyelvben Mohamed utódját jelenti), az „iszlám protektorának”. A 13. századi mongol invázió idején a már akkor is csak névlegesen uralkodó kalifát a mameluk szultán Bagdadból Egyiptomba menekítette.
Kivégeztetett 40 000 eretnek síita muszlimot és háborút viselt Perzsia ellen. Következett Szíria és Egyiptom eleste; az iszlám városainak ura lett, és ami a legfontosabb, kényszerítette az utolsó Abbászida kalifát, hogy lemondjon szimbólumairól: a kardról és a próféta kaftánjáról. Ettől fogva az oszmán szultánoknak jobban megnőtt a hírnevük a muszlim világban, ami ma is nagyon fontos és eltörölte azt a feltételt, hogy a kalifa a Quraish törzsből kell hogy származzon. Egyiptomi hadjárata után Rodosz felé fordult, de hirtelen betegség tört rá és meghalt uralkodásának kilencedik évében, közel ahhoz a helyhez, ahol az apja seregeit megtámadta és lemondásra kényszerítette. 1519-től kezdve csapatai hadat viseltek már a spanyolokkal is Észak-Afrikában és a Földközi-tengeren, amelynek végét már nem érte meg, de a konfliktus hosszú évtizedeken át ívelt, majdnem a század végéig.
Vérszomjas, bigott ember volt, kiérdemelte a „Szelim, a Kegyetlen” címet. Tanácsadói csak nehezen tudták eltántorítani attól a tervétől, hogy kiirtson minden keresztényt a Birodalomban. Állítólag India meghódítását is eltervezte, és ő volt az első, aki a Szuezi-csatorna tervén gondolkodott.
| Elődje: II. Bajazid |
|
Utódja: I. Szulejmán |
| Elődje: Musztaszim |
|
Utódja: I. Szulejmán |
|
||||||||||||||||

