I. Róbert pármai herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Róbert
Robert I duke of parma.jpg
Róbert Bourbon–pármai herceg

Titulusai Duca di Parma, Piacenza e Guastalla
Párma, Piacenza és Guastalla hercege
I. Róbert
Uralkodási ideje
1854. március 27. – 1859. június 9.
Elődje III. Károly (Ferdinánd)
Utódja
Életrajzi adatok
Uralkodóház Bourbon-ház
Teljes neve Roberto Carlo Luigi Maria di Borbone-Parma
Született
1848. július 9.
Firenze
Elhunyt
1907. november 16. (59 évesen)
Viareggio
Házastársa 1869–1882: Mária Pia nápoly–szicíliai királyi hercegnő
Házastársa 1884–1907: Mária Antónia portugál infánsnő
Gyermekei 2 x 12 gyermek, lásd a szócikkben
Édesapja III. Károly pármai herceg
Édesanyja Louise Marie Thérèse d’Artois

Róbert Bourbon–pármai herceg (Roberto Carlo Luigi Maria di Borbone-Parma) (Firenze, 1848. július 9.Viareggio, 1907. november 16.), a Bourbon-ház pármai ágából származó herceg, 1854–1859 között I. Róbert néven Párma utolsó uralkodó hercege, kiskorúsága miatt nevében anyja régensként uralkodott. Leánya, Zita Bourbon–pármai hercegnő 1916–1918 között osztrák császárné, magyar és cseh királyné volt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása, testvérei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Armoiries Bourbon-Parme.svg

Róbert Bourbon-pármai herceg édesapja III. Károly (Ferdinánd) pármai herceg (1823–1854) volt, II. Károly (Lajos) pármai herceg (1799–1883) és Savoyai Mária Terézia szárd királyi hercegnő (1803–1879) fia, I. Lajos etruriai király és I. Viktor Emánuel szárd–piemonti király unokája.

Édesanyja Louise Marie Thérèse de Bourbon francia királyi hercegnő (1819–1864) volt, Károly Ferdinánd francia királyi hercegnek, Berry hercegének (1778–1820) és Mária Karolina Ferdinanda nápoly–szicíliai királyi hercegnőnek (1798–1870) egyetlen leánya, X. Károly francia király és I. Ferenc nápoly–szicíliai király unokája. Szüleinek négy gyermeke született:

Róbert herceg egyéves volt, amikor apja 1849-ben az osztrák császári haderő segítségével visszaszerezte hatalmát, Párma uralkodó hercegeként. Önkényuralma révén meggyűlölték, és 1854-ben meggyilkolták. A hatéves Róbert trónörökös herceg örökölte apja trónját, de helyette anyja, az özvegy Louise-Marie hercegné uralkodott régensként Pármában. 1859-ben a szárd–francia–osztrák háborúban elszenvedett osztrák vereség nyomán a Pármai Hercegséget megszállták II. Viktor Emánuel szárd–piemonti király csapatai. A hódítók elől a régens-hercegné gyermekeivel együtt Svájcba, majd az Osztrák Császárságba menekült. A Pármai Hercegséget 1860-ban a Szárd–Piemonti Királysághoz csatolták, majd 1861-ben beolvasztották az egyesített Olasz Királyságba. I. Róbert herceg így trónját veszítette anélkül, hogy ténylegesen trónra lépett volna.

Házasságai, gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két feleségétől 24 gyermeke született, az elsőtől 12, és a másodiktól is 12. Első felesége a Bourbon-házból való Mária Pia nápoly–szicíliai királyi hercegnő (1849–1882) volt, II. Ferdinánd nápoly–szicíliai király és Habsburg–Tescheni Mária Terézia Izabella főhercegnő leánya, egyben Róbert herceg másodfokú unokanővére, akit 1869-ben vett feleségül.

Az első házasságból született gyermekek többsége a szülők közeli rokonsága miatt testi vagy szellemi fogyatékkal született.

  1. Mária Lujza Pia Terézia Anna (1870−1899), aki 1893-ban a Szász–Coburg–Gothai-házból származó I. Ferdinánd bolgár cár (1861–1948) felesége lett.
  2. Ferdinánd Mária Károly (*/† 1871) kisgyermekként meghalt.
  3. Lujza Mária Annunciáta Terézia (1872−1943), szellemi fogyatékkal született.
  4. Henrik Mária Albert Ferdinánd Károly Piusz Lajos Antal (1873−1939), szellemi fogyatékkal született, ennek ellenére apja halála (1907) után a Pármai Hercegség trónörökösévé nyilvánították, a címet haláláig viselte.
  5. Mária Immakuláta Lujza Franciska (1874–1914), szellemi fogyatékkal született.
  6. József Mária Péter Pál Ferenc (1875−1950), szellemi fogyatékkal született, Henrik halála (1939) után Párma címzetes hercege.
  7. Mária Terézia Pia (1876–1959), szellemi fogyatékkal született.
  8. Mária Pia Antonietta (1877–1915), szellemi fogyatékkal született.
  9. Beatrix Kolumba Mária Immakuláta Leonie (1879−1946), aki 1906-ban Pietro Lucchesi-Palli grófhoz ment feleségül.
  10. Illés (Éliás) Róbert Barló Mária Piusz (1880–1959), aki 1903-ban Habsburg–Tescheni Mária Anna Izabella főhercegnőt, Frigyes főherceg leányát vette feleségül. 1959-től haláláig Párma címzetes hercege volt.
  11. Mária Anasztázia (*/† 1881), kisgyermekként meghalt.
  12. Auguszta (*/† 1882), születésekor meghalt, édesanyjával együtt.

Az 1882-ben megözvegyült Róbert herceg 1884-ben ismét megnősült. Második feleségétől, a Bragança-házból való Mária Antónia portugál infánsnőtől (1862–1959), I. Mihály portugál király (1802–1866) és Adelheid Zsófia löwenstein-wertheim-rosenbergi hercegnő (1831–1909) leányától szintén 12 gyermeke született, köztük Zita nevű leánya, az utolsó osztrák császárné és magyar királyné.

Róbert herceg második feleségével, Mária Antónia infánsnővel, és mindkét házasságából való gyermekeivel, köztük Zita hercegnővel.

A második házasságból született gyermekek:

  1. Adelheid Erika Pia Antónia (1885–1959), aki Benedek-rendi apáca lett a franciaországi Solesmes kolostorban.
  2. Szixtusz (Sisto) Ferdinánd Mária Ignác Alfonz Róbert (1886–1934), aki a Szixtusz-affér központi figurája volt, az első világháború idején. 1919-ben Hedwige de la Rochefoucauld hercegnőt (1896–1986) vette feleségül.
  3. Ferenc Xavér (Saverio) Károly Mária Anna Lajos (1889–1977), aki 1927-ben Madeleine von Bourbon-Busset hercegnőt vette feleségül, 1974-től haláláig I. Xavér néven ő volt Párma hercege. Fia, Károly Hugó, a pármai hercegi cím jelenlegi viselője, 1977 óta.
  4. Franciska Jozefa Mária Terézia Erzsébet (1890–1978), aki Benedek-rendi apáca lett a franciaországi Solesmes kolostorban.
  5. Zita Mária Grácia Mikaéla Raffaella Gabriella (1892–1989), aki 1911-ben házasságot kötött a Habsburg–Lotaringiai-házból való Károly osztrák főherceggel (1887–1922), aki 1914-től az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse, majd 1916-tól IV. Károly néven magyar király, I. Károly néven osztrák császár lett.
  6. Félix (Felice) Mária Vince (1893–1970), aki 1919-ben unokanővérét, Sarolta luxemburgi nagyhercegnőt vette feleségül.
  7. René (Renato) Károly Mária József (1894–1962), aki 1921-ben Margit dán királyi hercegnőt (Margarethe von Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg, 1895–1992), Valdemár dán királyi herceg leányát vette feleségül.
  8. Mária Antónia Zsófia Ludovika Jozefa Mikaéla (1895–1977), aki Benedek-rendi apáca lett a franciaországi Solesmes kolostorban.
  9. Izabella Mária Anna (1898–1984), nem ment férjhez.
  10. Lajos (Luigi) Károly Mária Lipót Róbert (1899–1967), aki 1939-ben Savoyai Mária Franciska olasz királyi hercegnőt, III. Viktor Emánuel király leányát vette feleségül.
  11. Henrietta Anna Mária Immakuláta Ludovika Antónia (1903–1987), nem ment férjhez.
  12. Kajetán (Gaetano) Mária József Piusz (1905–1958), aki 1931-ben Margarethe Marie Therese von Thurn und Taxis hercegnőt vette feleségül. Egyetlen leányuk született, Diána hercegnő. 1940. január 24-én a házastársak Budapesten elváltak.

Öröksége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Róbert, Párma és Piancenza címzetes hercege 1907. november 16-án hunyt el a toszkánai Villa Borbone della Pianore kastélyban (Capezzano Pianore községben, Viareggio közelében), ahol fogyatékos gyermekei is éltek. A hercegi címet legidősebb élő fia, a szellemi fogyatékos Henrik (Enrico) herceg örökölte. Az osztrák bíróság a beszámíthatatlannak minősített testvérek törvényes gyámjává, a hercegi vagyon – benne a franciaországi Chambord kastély – kezelőjévé az elhunyt Róbert legidősebb egészséges fiát, Illés herceget jelölte ki. Ő lett a Bourbon-pármai hercegi család feje, az uralkodásra alkalmatlan Henrik helyett a hercegség címzetes régense. A fogyatékos gyermekek a családi Bourbon-kastélyban, a Villa Borbone delle Pianoréban éltek. A két feleségtől született testvérek két csoportja között vagyonjogi vita keletkezett, ami különféle peren kívüli megegyezések, majd az első világháború során vagyonelkobzás, kárpótlás, majd újabb perek és bírósági ítéletek után csak 1932-ben zárult le.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Róbert pármai herceg témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Juan Balanso: Les Bourbons de Parme: Histoire des infants d’Espagne, ducs de Parme, J&D, 1996. ISBN 2841271005 (franciául)
  • Brigitte Hamann: Maria Anna von Österreich-Teschen, in: Die Habsburger: ein biographisches Lexikon, Piper, 1988. p.303. ISBN 3492031633 (németül)
  • Arnold C. McNaughton: The Book of Kings: A Royal Genealogy, London, Garnstone Press, 1973. (angolul)


Előző uralkodó:
III. Károly (Ferdinánd)
Párma uralkodó hercege
1854–1859
Bourbon
A Pármai Hercegség lobogója
Következő uralkodó:
II. Viktor Emánuel
(szárd–piemonti megszállás)