I. Róbert namuri gróf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Róbert namuri gróf
Namur Arms.svg

Namur grófja
Uralkodási ideje
(kb. 946981 előtt)
Koronázása
Legkésőbb 946
Elődje Berengár
Utódja I. Albert
Életrajzi adatok
Uralkodóház Namur-ház
Született 920/25
Elhunyt 981 előtt
Gyermekei Albert, Giselbert, Ratbod, ismeretlen fiúgyermek, Liutgarde
Édesapja (Berengár?)

Róbert namuri gróf (920/25 - 981 előtt) közékori frank nemesúr, a Német-római Birodalomhoz tartozó Lotaringiai Hercegség területén fekvő Namuri Grófság hűbérura volt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Róbert feltehetően az előző gróf, Berengár fia vagy leszármazottja volt, a kettő között uralkodó grófról nem maradt fenn semmilyen adat. Róbert születési idejére vonatkozóan semmilyen adat nem maradt fenn, de nagykorúságát 946-ban már elérte, amikor egy június 2-i keltezésű megemlíti, hogy "Rotbertus comes" Melin faluban fekvő villáját, amely saját grófságának területén feküdt ("in comitatu meo"), Waulsort apátságának adományozta.[1] Az Europäische Stammtafeln[2] szerint Róbert Berengár fia volt, de ezt csak egyetlen utalás támasztja alá: a "Vita Gerardi Abbatis Broniense" feljegyzése szerint Berengár gróf a namuri kastélyban lakott ("comes Berengarius Nammucensi castro præsidebat"), amely utódainak is lakhelye volt ("cuius stirpis posteritas ibidem hactenus perstat").[3] Az utalás azonban értelmezhető nemcsak apa-fia, hanem annál távolabbi rokonság viszonyában is, elképzelhető, hogy Róbert Berengár unokája volt, vagy Berengár lányának fia. Utóbbit megerősíti a családi kronológia is: Róbert fia, Giselbert kb. 955-960 körül született, vagyis apja kb. 920/25 körül született (és már elérte a nagykorúságot a 946-os oklevél idejére). Berengár születési idejét 875/885-re adják meg, vagyis 900 körül már megszületett az elsőszülöttje, akinek a leszármazottja Róbert.

Róbert második gyermekét Giselbertnek keresztelték, ami családi kapcsolatot sugall Berengárral, aki Giselbert lotaringiai herceg nővérét vette feleségül (viszont Róbert gyermekei közül egyet sem neveztek Berengárnak). Róbert származására vonatkozó adatot közöl még a "Gesta Abbatum Gemblacensium", amely feljegyzi, hogy "Rotbertus…comes Namucensis" volt a leghatalmasabb Wicbert fiai közül ("cæteri fratres et nepotes pii patris nostri [Wicperti]").[4] Amennyiben ez igaz, akkor Róbert anyai nagyanyja Osburga volt, akinek első férjével kötött házasságából származik Szt. Wicbert.

Flodoard Annales-e feljegyzi, hogy 960-ban Róbert gróf megerősítette a namuri kastélyt ("Namuurum castrum") ellensége, Bruno kölni érsek támadására készülve. Bruno mellesleg lotaringiai herceg és Madarász Henrik német király fia volt.

Családja és leszármazottai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Róbert feleségére vonatkozóan nem maradt fenn információ, de egyes vélemények szerint Liutgarde, Adalbert van Metz gróf lánya lehetett.[5] Róbertnek és feleségének 5 gyermeke született:

  • Albert ( - 1011 előtt), aki később apja örököse lett I. Albert néven. Albert, Gislebert és Ratbod nevét egy 981-re keltezett oklevél említi.[6]
  • Giselbert (955/960–). Giselbert születési dátuma nem ismert, de a "Gesta Abbatum Lobiensium" feljegyzi, hogy "Gislabertus, ex quatuor comitis Roberti filiis unus" elkísérte Mathilda grófnőt a lobbesi apátságba. A bejegyzés pontos dátuma nem ismert, de egy 974-re datált esemény után következi. A születési évre vonatkozó becslés arra alapul, hogy a lobbesi látogatás idején Giselbert 15-20 éves lehetett.[7]
  • Ratbod (Róbert?) (? - ?)
  • fiúgyermek (? - 981) A név nem maradt fenn, de "Gesta Abbatum Lobiensium" megemlíti, hogy Róbertnek négy fia született ("…ex quatuor comitis Roberti filiis unus"). Feltehetően 981-ben meghalt, mert egy korabeli oklevél csak három bátyját említi.
  • Liutgarde. Vanderkindere feltételezi, hogy II. Arnulf cambrai gróf felesége azonos lehetett Róbert lányával, mivel a pár egyik fiúgyermekét Róbertnek nevezték el, továbbá Arnulf feleségének birtokai voltak Hanret és Darnau pagusokban, amely Namur területei közé tartozott.[8]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy wesoldalán [1] elérhető

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Actes des Comtes de Namur de la Première Race 946-1196 (Namur), Rousseau, F. (ed.), Brussels, 1936
  2. Schwennicke, D. (1984–2002) Europäische Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der europäischen Staaten ["ES"] (J. A. Stargardt, Marburg), Volumes I-XX!
  3. Vita Gerardi Abbatis Broniensis 3, MGH SS XV.2, p. 656,
  4. Gesta Abbatum Gemblacensium 20, MGH SS VIII, p. 533
  5. A feltételezés csupán onomasztikai elemzésen alapul. Ld. Stasser, T. L'épouse de Robert I de Namur: Essai d'identification, Keats-Rohan, K. S. B. and Settipani, C. (eds.) (2000) Onomastique et Parenté dans l'Occident medieval (Prosopographica et Genealogica, Vol. 3), p. 115.
  6. Pirenne, H. (ed.) (1909) Album belge de diplomatique (Brussels), planche IV, idézi Namur, p. xxxv.
  7. Folcuini Gesta Abbatum Lobiensium 39, MGH SS IV, p. 73.
  8. Vanderkindere, A. (1902) La formation territoriale des principautés belges au moyen-âge, 2 vols. (Brussels) (Vanderkindere I-II). II.85.o.