I. Neszubanebdzsed
| I. Neszubanebdzsed | |||||||
|
|||||||
|
|
|||||||
| Uralkodása | Kr. e. 1077 – Kr. e. 1051 | ||||||
| Gyermekei | Amenemniszu (?) | ||||||
I. Neszubanebdzsed, görögösen Szmendész, uralkodói nevén Hedzsheperré Szetepenré (? – Kr. e. 1051) egyiptomi fáraó Kr. e. 1077-től haláláig.
Élete [szerkesztés]
XI. Ramszesz halála után Észak tényleges ura, Neszubanebdzsed kezébe került – most már hivatalosan is – az ország irányítása.[1] Trónra lépésekor a Hedzsheperré nevet vette fel.[1] Mindkét székhelye (Tanisz és Memphisz) az ország északi részében volt, de kétségtelen, hogy egész Egyiptom elismerte királynak.[1] Arra azonban nem gondolhatott, hogy megnyirbálja a thébai főpapok hatalmát – akik Felső-Egyiptom katonai parancsnoka tisztséget is betöltötték.[1] Egyes főpapok (I. Pinodzsem, Menheperré) királyi címe nem jelentette Dél elszakadását vagy a királyi házzal való ellenséges szembenállást, a Ramesszidák letűnése után szemmel láthatólag kiegyezés jött létre a hatalom megosztásáról.[1] A főpap királyok elismerték az északi fáraó főségét, aki viszont nem szólt bele Théba ügyeibe, és magáévá tette az Amon-ideológiát.[1] Rokoni kapcsolatok is erősítették a jó viszonyt a két országrész között. I. Pinodzsem főpap-király Neszubanebdzsed leányát, Henuttauit vette feleségül.[1]
Szmendész a luxori templomban folytatott restauráló munkával is tanúsította, mennyire szívén viseli, hogy az istenség kultuszát méltó körülmények között ápolják.[1]
Halála után Amenemniszu követte a trónon, aki valószínűleg a fia volt.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d e f g h Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (1998). ISBN 963-379-371-8 ISSN 1218-9855 , 200. oldal
| Előző uralkodó: XI. Ramszesz |
|
Következő uralkodó: Amenemniszu |
|
||||||||||||||||||||||||||
