I. Márton aragóniai király

I. Márton
Ragadványneve	Emberséges/Idős Márton
Aragón Királyság királya
Martí I/Martín I
Uralkodási ideje 1396. május 19. – 1410. május 31.
Örököse	Ifjú Márton
Koronázása	Zaragoza 1399. április 13.
Elődje	I. (Vadász) János
Utódja	Prades Margit (Régens)
Barcelonai Grófság grófja
Martí I
Uralkodási ideje 1396. május. 19. – 1410. május 31.
Örököse	Ifjú Márton
Elődje	I. (Vadász) János
Utódja	Prades Margit (Régens)
Szardíniai Királyság királya
Martine I
Uralkodási ideje 1396. május. 19. – 1410. május 31.
Koronázása	nem koronázták meg
Örököse	Ifjú Márton
Elődje	I. (Vadász) János
Utódja	Prades Margit (Régens)
Szicíliai Királyság királya
Martino II
Uralkodási ideje 1409. július 25. – 1410. május 31.
Koronázása	nem koronázták meg
Elődje	I. (Ifjú) Márton
Utódja	Navarrai Blanka (Régens)
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Barcelonai-ház
Teljes neve	Aragóniai Márton
Született	1356 Girona, Katalónia
Elhunyt	1410. május 31. (54 évesen) Barcelona, Katalónia
Nyughelye	Poblet-kolostor
Házastársa	1. I. (Nagy) Mária, Luna grófnője (1353–1406)
Házastársa	2. Prades Margit aragón infánsnő (1387/88–1429)
Gyermekei	1. házasságából: 1. Márton (1374/75/76–1409) 2. Jakab (1378–fiatalon) 3. János (1380–fiatalon) 4. Margit (1384–fiatalon)
Édesapja	IV. (Szertartásos) Péter aragón király (1319–1387)
Édesanyja	Aragóniai Eleonóra szicíliai királyi hercegnő (1325–1375)

I. Márton (Girona, Katalónia, 1356 – Barcelona, 1410. május 31.) vagy más néven Idős/Idősebb Márton vagy Emberséges Márton (Martin), katalánul: Martí l'Humà, olaszul: Martino il Vecchio vagy Martino l'Umanista, spanyolul: Martín el Humano, szárdul: Martine I de Aragona. 1396-tól Aragónia, Valencia, Mallorca, Szardínia királya, Barcelona grófja, 1409-től II. Márton néven Szicília királya. A Barcelonai-ház utolsó királya.

Élete

Idős Márton király aláírása

IV. (Szertartásos) Péter aragón király és Aragóniai Eleonóra szicíliai királyi hercegnő másodszülött fia. Másodszülöttként normális körülmények között nem volt sok reménye a trónra kerülésre, és kezdetben nem is sikerültek a királyi cím megszerzésére tett kísérletek sem. Apja 1378-ban névlegesen Szicília királyává nevezte ki anyai unokája, I. Mária szicíliai királynő ellenében, akinek az édesanyja, Aragóniai Konstancia szicíliai királyné IV. Péter elsőszülött gyermeke, és így Idős Márton mostohanénje volt, de a törvényes római pápa, VI. Orbán Mária királynő mellé állt. A királyi cím helyett a királynő apósa és Szicília kormányzója lett 1392-ben, miután egyetlen, nagykorúságot megért fia, Ifjú Márton feleségül vette a szicíliai királynőt. 1396-ban bátyja, I. János halála után távollétében őt kiáltották ki Aragónia királyává. Aragóniába való visszatéréséig felesége, Luna Mária aragón királyné, Lope lunai gróf és Brianda d'Agoult lánya látta el a régensi teendőket férje nevében. 1397-ben hajózott vissza Szicíliából Aragóniába, és foglalta el a trónját. 1399. április 13-án koronázták aragón királlyá Zaragozában. 1406-ban meghalt a felesége, Mária királyné, 1409-ben pedig egyetlen fia is elhunyt törvényes utódok hátrahagyása nélkül. A rendezetlen trónöröklés okán a családi tragédiáktól egészségileg is összeroppant királyt tanácsadói újabb házasság megkötésére vették rá, hogy egy törvényes trónörökös születésével elejét vegyék egy esetleges örökösödési háborúnak. A király házasságon kívül született unokáját, Aragóniai Frigyest szerette volna örököséül jelölni, ezért törvényesíttette, de csak a száli törvény megkerülésével vagy eltörlésével lehetett volna ezt megvalósítani, viszont Márton király korai halála megakadályozta ennek a tervnek a végrehajtását. Aragóniai Margittal, aki a Barcelonai-ház Prades grófi ágából származott, 1409. szeptember 17-én megkötött házasságából nem született gyermeke, így 1410. május 31-én bekövetkezett halálakor a trónöröklést rendezetlenül hagyta. Ezután öt trónkövetelő jelentkezett az aragón trónra, köztük az unokája is, de végül két éves ádáz küzdelem után a Caspei Megegyezés értelmében spanyol unokaöccse, a kasztíliai régens, Ferdinánd infáns foglalta el az aragón trónt, és ezzel véget ért a katalán eredetű Barcelonai-ház uralma Aragóniában, és a katalánokkal szemben a spanyolok kerültek túlsúlyba Aragónia kormányzásában, amely előrevetítette a két királyság perszonálunióját, majd teljes egyesülését.

Gyermekei

• 1. feleségétől, I. Mária (1353–1406) lunai grófnőtől, 4 gyermek:
  • Márton (1374/75/76–1409) aragón infáns, 1392-től I. Márton néven szicíliai király a feleségével, 1401-től egyedül, 1396-tól aragón trónörökös, 1. felesége I. Mária (1363–1401) szicíliai királynő, 1 fiú, 2. felesége Évreux-i Blanka navarrai infánsnő (1387–1441), 1425-től I. Blanka néven Navarra királynője, 1 fiú+2 természetes (fattyú), de törvényesített gyermek:
    • (1. házasságából): Péter (1398. november 17. – 1400. augusztus 16./november 8.) szicíliai és aragón királyi herceg és szicíliai trónörökös
    • (2. házasságából): Márton (1406. december 17./19. – 1407. augusztus) szicíliai és aragón királyi herceg és szicíliai trónörökös
    • (Agatuccia Pesce úrnővel folytatott viszonyból): Jolán (–1428 /körül/), 1. férje Enrique de Guzmán (1371–1436), Niebla grófja, Sanlúcar de Barrameda ura, II. Henrik kasztíliai király unokája egy házasságon kívül született lányától, Kasztíliai Beatrixtól, eltaszítva, gyermekei nem születtek, 2. férje Martín Fernández de Guzmán, Alvár Pérez de Guzmánnak, Orgaz 6. urának a fia, 3 leány
    • (Tarsia Rizzari úrnővel folytatott viszonyból): Frigyes (1400/03 – 1438. május 29.), a Luna Grófságot apjától örökli meg, Xèrica (Jérica) grófja, Sogorb (Segorbe) ura, aragón és szicíliai trónkövetelő az 1410-től 1412-ig tartó aragóniai örökösödési háborúban, az öt jelölt egyike, felesége Violant Lluïsa de Mur (–1467), Acardo Pere de Murnak, Albi bárójának a lánya, aki Cagliari és Gallura kormányzója volt Szardíniában, Ponç de Perellós özvegye, 1 fiú
  • Jakab (1378–fiatalon)
  • János (1380–fiatalon)
  • Margit (1384–fiatalon)
• 2. feleségétől, Prades Margit (1387/88–1429) aragón infánsnőtől, nem születtek gyermekei

Irodalom

• Silleras-Fernández, Núria: Spirit and Force: Politics, Public and Private in the Reign of Maria de Luna (1396–1406), In: Theresa Earenfight (ed.): Queenship and Political Power in Medieval and Early Modern Spain, Ashgate, 78–90, 2005. ISBN 0-7546-5074-X, 9780754650744 URL: L. Külső hivatkozások
• Tramontana Salvatore: Martino II d'Aragona (Martino il Vecchio), re di Sicilia (Martino I re d'Aragona), Enciclopedia Italiana, Róma, 2008. URL: Lásd Külső hivatkozások
• Doran, Paul: The History of Court Fools, John Edward Taylor nyomtatásában, London, 1858. URL: Lásd Külső hivatkozások
• Morris, Paul N.: Patronage and Piety. Montserrat and the Royal House of Medieval Catalonia-Aragon, Mirator Lokakuu, 2000. URL: Lásd Külső hivatkozások

További információk

• Núria Silleras-Fernández: Spirit and Force: Politics, Public and Private in the Reign of Maria de Luna (1396–1406) – 2013. április 28.
• FMG/Aragon Kings Genealogy – 2013. április 28.
• Genealogie Mittelalter/Martin I der Menschliche König von Aragon – 2013. április 28.
• Euweb/House of Barcelona/Aragon Kings Genealogy – 2013. április 28.
• Salvatore Tramontana: Martino II d'Aragona (Martino il Vecchio), re di Sicilia (Martino I re d'Aragona) – 2013. április 28.
• Paul Doran: The History of Court Fools – 2013. április 28.
• Paul N. Morris: Patronage and Piety – 2013. április 28.

Előző I. (Vadász) János	Aragónia királya 1396 – 1410	Következő Prades Margit (Régens)
Előző I. (Vadász) János	Valencia királya 1396 – 1410	Következő Prades Margit (Régens)
Előző I. (Vadász) János	Mallorca királya 1396 – 1410	Következő Prades Margit (Régens)
Előző I. (Vadász) János	Szardínia királya 1396 – 1410	Következő Prades Margit (Régens)
Előző I. (Vadász) János	Barcelona grófja 1396 – 1410	Következő Prades Margit (Régens)
Előző I. (Ifjú) Márton	Szicília királya 1409 – 1410	Következő Navarrai Blanka (Régens)