I. Khsajársá perzsa király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Khsajársá
Xerxes I.jpg

Perzsia királya
Uralkodási ideje
Kr. e. 486 – Kr. e. 465
Koronázása
Kr. e. 485. októbere
Elődje I. Dárajavaus
Utódja I. Artakhsaszjá
Egyiptom fáraója
Uralkodási ideje
Kr. e. 486 – Kr. e. 465
Elődje I. Dárajavaus
Utódja I. Artakhsaszjá
Életrajzi adatok
Uralkodóház Akhaimenida-ház
Született
Kr. e. 519
Irán
Elhunyt
Kr. e. 465. augusztus 4./8.
Thermapaly
Gyermekei I. Artakhsaszjá perzsa király
Édesapja I. Dárajavaus
Édesanyja Atossza
Xerxész egy napernyő alatt

I. Khsajársá (𐎧𐏁𐎹𐎠𐎼𐏁𐎹 óperzsául xaa-ya-a-raa-a, normalizált alakban Xšayāršā, ógörögül: Ξέρξης, azaz I. Xerxész, Kr. e. 519Kr. e. 465. augusztus 4. és 8. között[1]) perzsa király Kr. e. 485-től haláláig az Akhaimenidák dinasztiájából.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trónra lépése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dárajavaus és Atossza (II. Kurus leánya) fiaként született.[2] Még édesatyja életében küzdelmeket folytatott a főhatalomért mostohatestvérével, Artabazanésszel, azonban Demarátosz segítségével felülkerekedett a küzdelemben.[3]

A trónt édesanyja befolyása révén könnyűszerrel nyerte el.[2]

A Birodalom rendbetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trónralépte után leverte a még Dárajavaus idejében kitört egyiptomi felkelést[2], majd Babilóniában is megszilárdította hatalmát.[3]

Görög háborúk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek után nagy előkészületeket tett a Hellász elleni háborúra, melyre sógora, Mardoniosz, néhány elűzött tirannosz-család, valamint álmok és jóslatok ösztökélték.[3]

Kr. e. 480 tavaszán indult el – nem törődve nagybátyjának, Artabanosznak intelmeivel[2]Szardeiszből óriási seregével.[2] Két hidat vert a Hellészpontoszon, és Therméig vonult (ma Szaloniki), ahol hajóhadával találkozott.[2] Hérodotosz igencsak szubjektíven, gyalogos haderejét 1 700 000 főre, lovasságát 80 000 lovasra, hajóhadát pedig 1200 háromevezősoros hajóra teszi, így embereinek száma a 5 000 000-t is meghaladhatta.[2] Más görög és perzsa történetírók, mint Ephorosz, Ktésziasz már „csak” 800 000 főre becsülték szárazföldi hadát.[2]

A sereg Thesszálián keresztül egészen Attikáig nyomult előre.[2] Azonban a thermopülai és a szalamiszi csaták megváltoztatták a háború menetét.[2] Khsajársá ezek után seregének nagy részével visszafordult, és 45 nap után visszaért a Hellészpontoszhoz, innen aztán hazatért Szárdeiszbe.[2] A plataiai és mükaléi ütközetek után véglegesen lemondott a Hellász meghódításáról.[2]

Utolsó évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hátralévő 14 évét már csak az élvezetek hajszolásával és asszonyi intrikák között töltötte.[2]

Alatta már egész határozottan megjelentek a Perzsa Birodalom romlásának jelei.[2] Bár a perszepoliszi fényűző építkezések és az Afrika körülhajózására küldött expedíció még arról tanúskodtak, hogy még van erő a perzsákban nagy vállalkozásokra.[2] Kr. e. 467-ben Xerxész túlélte az Eurümedón melletti vereséget.

Oktalan kicsapongásai és felesleges kegyetlenségei gyűlöletessé tette népe előtt.[3] Kr. e. 465-ben Artabanosz, a testőrök vezére[2] az eunuch Mithridatésszel szövetkezve palotaforradalmat robbantott ki, és végzett Khsajársával.[3] A király elsőszülőtt fiát, Dárajavaust Artabanosz szintén megölette, de a második, Artakhsaszjá megelőzte a gyilkost és a belügyek terén erős kézzel ragadta meg a kormány gyeplőit.[3]

Xerxész mint Ahasvéros?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Biblia szerint[4][5] Ahasvérus király eltaszította magától korábbi feleségét, Vastit (perzsául: وَ شتی آ), mivel az nem volt hajlandó az udvar előtt nyilvánosan „megmutatni szépségét” (értsd: felfedni bájait vagy táncolni), majd elvette a zsidó Mordecháj unokahúgát, Esztert.

Hámán főminiszter "igyekezett elveszteni minden zsidót"[6] és ezért 10 000 tálentom ezüstöt ajánlott fel a királynak.[7][8] Eszter királyné és nagybátyja, Mordecháj (Márdokeus) közbenjárására a zsidók engedélyt kaptak a védekezésre, így megmenekültek a kiirtatástól. Ezek után a zsidók a bibliai Eszter könyve szerint a fővárosban, Szúzában 500, a birodalom többi részében kb. 75 000 ellenségüket ölték meg, „de zsákmányra nem tették rá kezöket”.[9] (lásd: Purim ünnepe a zsidóknál). Ezt követően a zsidók nagy befolyásra tettek szert.

A bibliai Ahasvéros valójában nem lehet azonos Xerxésszel. Ha ugyanis valóban Xerxészről lenne szó, érthetetlen, hogy Eszter könyve miért nem említi a Cirrusz (II. Kürosz) általi hazaengedést, ami ekkor már hét évtizede megtörtént. Eszter ahelyett, hogy a már engedélyezett hazatelepülést szorgalmazná, a perzsa királlyal legyilkoltat 75000 perzsát. Ezdrással sem cseng össze a történet, mert Ezdrás szerint Artaxerxész alkotott a zsidók pozitív diszkriminációjáról rendeletet, Ezdrás viszont nem említi, hogy ennek előtte honfitársai mekkora veszélybe kerültek volna, és hogy ennek nyomán Xerxész a zsidósággal foglalkozott volna.

Erről az epizódról Eszter könyvén kívül sehol sincs más történeti említés. Eszter könyve eredetileg valószínűleg Asszíriáról szólhatott, mely korba beillik, tehát Szamaria elfoglalása után az onnan kitelepített zsidók kerültek esetleg veszélybe, s menekültek meg. Tóbiás, Judit, Rut és Eszter könyvei a zsidók fogságával foglalkoznak, de mindegyikük történeti háttere elnagyolt, mivel a bennük leírt eseményeket több száz évvel követően írták őket. Ebből adódnak a perzsákra vonatkozó részletek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Xerxes I (angol nyelven). Livius.org. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p Ókori lexikon I–VI. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1904.   Xerxes (2)
  3. ^ a b c d e f Bokor József (szerk.). Xerxes (1), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.). Hozzáférés ideje: 2007. január 11. 
  4. Biblia, Ószövetség, Eszter könyve 1
  5. Biblia, Ószövetség, Eszter könyve 2
  6. Biblia, Ószövetség, Eszter könyve 3, 6 [1]
  7. Biblia, Ószövetség, Eszter könyve 3, 9 [2]
  8. Biblia, Ószövetség, Eszter könyve 3, 5-15 [3]
  9. Biblia, Ószövetség, Eszter könyve 9, 5-16 [4]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
I. Dárajavaus
Ó-Perzsia királya
Kr. e. 486Kr. e. 465
I. Dareiosz királyt ábrázoló relief
Következő uralkodó:
I. Artakhsaszjá
Előző uralkodó:
I. Dárajavaus
Egyiptom uralkodója
Kr. e. 486Kr. e. 465
A fáraók kettős koronája
Következő uralkodó:
I. Artakhsaszjá