I. István horvát király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. István
L'impero bizantino nel 1045.jpg
A Horvát királyság és a Bizánci Birodalom 1045-ben

Horvát királyság királya
Uralkodási ideje
10301058
Elődje III. Krešimir Mihály
Utódja IV. Krešimir Péter
Életrajzi adatok
Uralkodóház Trpimir-ház
Született 988
Elhunyt 1058
Nyughelye Szigeti Szent István-templom
Házastársa Joscella
Gyermekei Kresimir
Császtimir
Édesapja III. Krešimir Mihály

I. István (horvátul: Stjepan), (9881058) a középkori Horvát Királyság uralkodója volt 1030-től 1058-ig. A Tripimir-házi III. Krešimir Mihály fia volt. Felesége Orseolo Joscella (Hicela) volt, II. Orseolo Péter velencei dózse lánya[1]. Habár nem ő volt az első „István/Stjepan” a horvát uralkodók sorában (Stjepan Držislavnak is ez volt a neve, de ő csak koronázása után vette fel a „Stjepan” nevet), őt már születésekor Istvánnak keresztelték. Ezért tartják őt az „első” István horvát királynak.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. István uralkma kezdetén a horvát tengeri hatalmat akarta megerősíteni, ezért már 1032-ben Bizánc segítségére küldte flottáját az arabok ellen. A bizánci szövetség szükséges volt számára, hogy ellenállhasson a Velencei Köztársaságnak, amely meg akarta hódítani az adriai tengermelléket.

A kereskedelem is fellendült. Zára, Biograd, Knin és Spalatoban megjelent a városi arisztokrácia. Ekkortájt keletkeztek a Száva-menti városok is, mivel a lakosság északra vándorolt jobb föld után kutatva. A legnagyobb városok Zágráb és Sziszek voltak.

1050-ben I. István Bosznia és Dalmácia fölött is uralkodott, és földet adományozott Raguzának a korábbi határtól 16 km-re északra, Zatonig[2]. Az adományba beletartozott Gruž kikötő is, mely manapság Dubrovnik kereskedelmi kikötője.[2]

I. István 1058-ig uralkodott, majd fia, IV. Krešimir Péter követte.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
III. Krešimir
Horvátország uralkodója
10301058
Trpimirović-ház
Horvát címer
Következő uralkodó:
IV. Krešimir Péter