I. Harold angol király
| I. Harold | |
 | |
| Ragadványneve | Nyúllábú Harold |
| Anglia királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1037[1] – 1040 | |
| Koronázása | Oxford[2] 1037[2][3] |
| Elődje | Knut |
| Utódja | Hardeknut |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Jelling-ház |
| Született | 1017 talán Northampton[2] |
| Elhunyt | 1040. március 17. (23 évesen) Oxford[4][5] |
| Nyughelye | St. Clement Danes,[6] Westminster |
| Édesapja | Knut[5] |
| Édesanyja | Northamptoni Aelgifu[5] |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Ælgifu |
| Gyermekei | Ælfwine Haroldsson |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Harold témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. Harold[7] Knutsson vagy Nyúllábú Harold (angolul: Harold Harefoot) (1016[1][5][8]/1017[1] – 1040. március 17.[1][6][9]) Anglia kormányzója 1035 novemberétől,[1] királya 1037-től haláláig; melléknevét gyorsaságáról és vadászatban való ügyességéről kapta.[9]
I. Knut törvénytelen fiaként született.[4][9] Harald fiatalabb féltestvére, a törvényes születésü Hardeknut volt Dánia és Anglia trónjának örököse, de mivel Dániában szorongatta a norvég és a svéd király, nem tudott elutazni a koronázásra, ezért ideiglenesen Haraldot tették meg kormányzóvá. Az uralom hamar teljesen a kezébe került, és 1037-ben[9] Oxfordban királlyá koronázták.[10] Miután Harold királlyá nyilvánította magát, elűzte Hardeknut édesanyját, Emmát.[4][5] Felelősség terhelte a trónra ugyancsak pályázó Alfréd Aetheling megvakításáért[5] kegyetlen meggyilkolásáért.[4][5] Birtokát megvédte a walesi és a skót támadással szemben.[4] Hirtelen halt meg Oxfordban, pont amikor Hardeknut támadásra készült ellene.
Utóélete[szerkesztés]
Halála után holttestét féltestvére, Hardeknut kiásatta, fejét levágatta, és egy mocsárba dobatta. Egy halász azonban rátalált, és Haroldot újra tudták temetni Londonban. Nyughelye, a St. Clement Dane's, a mai bírósággal szemben, a Fleet Street és az Aldwych találkozásánál található.[6]
Gyermeke[szerkesztés]
Harold egy Elgiva[2] nevű asszonyt vett feleségül, aki egy fiút szült neki:
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 308. oldal
- ↑ a b c d e England, Anglo-Saxon Kings. Canute 1016-1035, Harold I 1035-1040, Harthacnut 1040-1042 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 5.)
- ↑ Archivált másolat. [2011. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 21.)
- ↑ a b c d e Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 247. oldal
- ↑ a b c d e f g David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 30. oldal
- ↑ a b c Hilliam: Királyok, királynék és fattyak, 185. oldal
- ↑ A dán Harald név angol megfelelője.
- ↑ http://genealogy.euweb.cz/denmark/denmark1.html#K2
- ↑ a b c d Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 114. oldal
- ↑ Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2010. január 5.
| Előző uralkodó: Hardeknut |
|
Következő uralkodó: Hardeknut |
.svg)
