I. Devlet Giráj krími kán

I. Devlet Giraj (krími tatár nyelven I Devlet Geray, arab átírással ۱دولت كراى; 1512. körül – Bahcsiszeráj, 1577. körül) a Krími Tatár Kánság fejedelme 1551 és 1577 között.

Eletrajza

Először a krími hordák vezére volt I. Sahib Girej hadvezéreként. 1543-ban részt vett I. Szulejmán magyarországi hadjáratában (Habsburg–török háború (1540–47)), harcolt Esztergom és Székesfehérvár alatt. Ez időben még Isztambulban élt, s megszerezve a porta támogatását, 1551-ben a Krím trónjára került. Uralkodása alatt a Krím az Oszmán Birodalmon belül szélesebb kiváltságokat és önállóságot élvezett mint a hűbéres Havasalföld és Moldva.

1555-től állandó háborút vívott Moszkva ellen, mert Rettegett Iván a tatár területek leigázására törekedett.
1568-ben I. Szelim sereget küldött az oroszok ellen, amelyet Devlet 50 ezer lovassal támogatott (asztrahányi hadjárat), de a hadjárat csúfos kudarccal ért végett. 1571-ben Devlet folytatta a háborút Moszkva ellen, s újabban török segítséget vett igénybe, ám a döntő mologyi csatában vereséget szenvedett.

A Moszkva ellen vezetett hadjáratainak elsődleges célja, hogy a Kazanyi és Asztrahányi kánságot visszaszerezze Rettegett Ivántól, de nem sikerült. Ennek ellenére gazdaságpolitikáját tekintve sikeres volt, mert hazájának szép jövedelme származott az Ukrajnával és Oroszországgal folytatott prémkereskedelmeből.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Devlet I Giray című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozás

• (oroszul) I. Devlet Girejről cikk
• Girej-dinasztia