I. Apepi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apepi
Apóphisz
előd
egyiptomi fáraó
utód
Hian
XV. dinasztia
Hamudi

Prenomen
<
N5 O29 F12
>

Aauszerré
Ré ereje nagy
Nomen
<
i A2 p
p
i
>

Apepi
Apja ismeretlen, közrendű
Anyja ismeretlen
Gyermekei Apepi, Herit

Apóphisz (görög: Άποφις, trónnevei: Nebhepesré, Aakenenré, Aauszerré) egyiptomi fáraó a második átmeneti kor idején, a XV. dinasztia ötödik, legjelentősebb uralkodója. Az Egyiptomot megszálló hükszószok közé tartozott, párhuzamosan uralkodott a délen hatalmon lévő XVII. dinasztiával. Uralkodása alatt tört ki a thébai uralkodócsalád vezette háború, mely a hükszószok kiűzéséhez és Egyiptom újraegyesítéséhez, ezzel az Újbirodalom kezdetéhez vezetett.

Trónnevei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nebhepesré
N5 nb
F23

Több uralkodói nevet is használt uralma különböző szakaszaiban: Nebhepesré (nb ḫpš rˁ; „Ré az erő ura”), Aakenenré (ˁ3 ḳn n rˁ; „Ré ereje nagy”) és Aauszerré (ˁ3 wsr rˁ, szintén „Ré ereje nagy”).[1] Emiatt több egyiptológus úgy vélte, két különböző király létezett: Aauszerré Apepi és Aakenenré Apepi, mára azonban biztos, hogy csak egy Apepi létezett, és egy Hamudi nevű király követte a trónon.[2][3]

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aakenenré
N5 O29
D36
X7
n
n

Apja nem volt fáraó,[4] Apepi valószínűleg bitorlóként lépett trónra Hian halála után, annak fia, Janasszi helyett.[5] Nem építkezett, ehelyett korábbi uralkodók emlékeit sajátította ki: II. Amenemhat két szfinxére és Szemenhkaré két szobrára vésette saját nevét.[6]

A torinói királypapirusz szerint negyven évig uralkodott,[7] valószínűleg az i. e. 1500-as évek első felében, amennyiben riválisai közül Kamoszét túlélte, de Jahmeszt nem.[8] Uralma alatt tartotta Alsó-Egyiptomot és a mai Palesztina egyes részeit, székhelye Avariszban volt. Egyiptom és Elő-Ázsia más részei valószínűleg az adófizetői voltak. Uralkodása első felében hatalmasabb volt, mint a déli országrész thébai urai, akikkel ebben az időben békésen kereskedett.[8]

Szkarabeusz Apepi utolsó trónnevével[9]
Tőr Nebhepesré Apepi nevével

A legenda szerint a Thébában uralkodó Szekenenrének Apepi casus belliként azt üzente, hogy a thébai vízilovak ordítása miatt nem tud aludni. A thébai hercegek – a párhuzamosan uralkodó XVII. dinasztia – és Apóphisz között kitört háborúskodást Szekenenré utóda Kamosze folytatta, ő elfoglalta a Hermopolisz melletti Neferuszi városát, s ostrom alá fogta Avariszt. A hükszósz fővárost Kamosze nem tudta elfoglalni, ez az őt követő I. Jahmesznek sikerült csak. Apepi halála után alig tizenöt évvel a hükszószokat teljesen kiűzték Egyiptomból.[10]

A ramesszida korban feljegyzik, hogy Széthet imádta: „Széth istent választotta urának. Nem imádott egyetlen más istent sem az egész földön, egyedül Széthet.” Jan Assmann úgy tartja, mivel az egyiptomiak nem tudtak elképzelni egy magányos, személyiség nélküli istenséget, Széth, akit egyedül imádtak, a gonoszság megtestesülését jelképezte.[11]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két lánytesvére ismert, Tani és Ziwat. Előbbi nevét egy avariszi szentély ajtaja és egy áldozóasztalka, utóbbiét egy Spanyolországban talált edény őrzi.[4]

Egy Apepi nevű herceg, aki egy ma Berlinben őrzött pecsétről ismert, valószínűleg a fia. Leánya, Herit egy, a nevével díszített vázáról ismert, melyet I. Amenhotep sírjában találtak, ez jelentheti, hogy Herit valamikor egy thébai uralkodó felesége volt,[8] de azt is, hogy a vázát Avarisz elfoglalása után a fosztogatók vitték magukkal Thébába.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Apophis: Titulary
  2. Kim Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period c.1800-1550 B.C." by Museum Tuscalanum Press. 1997. p.125
  3. Kings of the Second Intermediate Period University College London; scroll down to the 15th dynasty
  4. ^ a b Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson. ISBN 0-500-05128-3 (2004) , p.115
  5. Ryholt, p.256
  6. Grimal, p.193
  7. Nicolas Grimal, A History of Ancient Egypt. Librairie Arthéme Fayard, 1988, p.189.
  8. ^ a b c Grimal, p.189
  9. a bostoni múzeum képét lásd itt
  10. Grimal, p.194
  11. "Of God and Gods", Jan Assmann, pp.47-48, University of Wisconsin Press, 2008, ISBN 0-299-22550-X

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

National Geographic: beszámoló Hian palotájáról

Előző uralkodó:
Hian
Egyiptom uralkodója
i. e. 16. század
XV. dinasztia
A fáraók kettős koronája
Következő uralkodó:
Hamudi