I. Abdul-Hamid oszmán szultán
| I. Abdul-Hamid Oszmán szultán |
|
 |
|
|
|
|
| Uralkodási ideje 1774. január 21. – 1789. április 7. |
|
| Elődje | III. Musztafa |
| Utódja | III. Szelim |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1725. március 20. Isztanbul |
| Elhunyt | 1789. április 7. (64 évesen) Isztanbul |
.jpg&filetimestamp=20080525163225)
I. Abd-ul-Hamid (1725. március 20. – 1789. április 7.) – másképp: Abdulhamid, Abdul Hamid vagy Abdul-Hamid – III. Ahmed fia volt és testvérét, Musztafát követte az Oszmán Birodalom szultánjaként 1774. január 21-én.
Több mint 40 évi palotafogság után Abd-ul-Hamid pacifista és istenfélő ember volt. Ő volt az első szultán, aki trónralépésekor nem adta meg a szokásos jutalmat a janicsárságnak. Kevesebb, mint egy évvel a trónralépése után az oroszok hatalmas vereséget mértek a törökökre a kozlujai csatában és 1774. július 21-én megkötötték a kücsük-kajnardzsi békét.
A silány szíriai győzelmek nem kárpótolhatták a krími veszteségekért, ezért 1787-ben újra hadat üzent Oroszországnak, amelyet a következő évben Ausztria is támogatott. Nagy Katalin teljesen megnyerte magának II. József császárt, aki elkísérte a cárnőt a Krími diadalútján. 1788-ban az oroszokkal szemben Ochakov elesett, de a török haderő a balkáni fronton eredményt mutatott fel az osztrákok elleni harcban. Az egyik siker keretében a törökök betörtek Magyarországra is, de már nem gondolkodtak területek elfoglalásán
Csapatai az osztrák előretörésnek még gátat vetettek és a II. Józseffel kötött békében az Oszmán Birodalom csapatai soha többé nem támadtak Magyarország ellen.
A szultán négy hónappal később 64 éves korában elhunyt.
| Elődje: III. Musztafa |
|
Utódja: III. Szelim |
|
||||||||||||||||
