Jón-tenger
| Jón-tenger | |
 | |
| A Jón-tenger Korfunál | |
| Ország(ok) | Albánia, Görögország, Olaszország |
| Elsődleges források | Lista
|
| Felszíni terület | 575 000 km2 |
| Átlagos mélység | 3000 m |
| Legnagyobb mélység | 5121 m |
| Szigetek | Jón-szigetek |
| Települések | Siracusa, Catania, Taranto |
| Elhelyezkedése | |
 Jón-tenger
Pozíció Európa térképén
| |
 é. sz. 38°, k. h. 19°Koordináták: é. sz. 38°, k. h. 19° | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jón-tenger témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Jón-tenger (olaszul Mare Ionio; görögül Ιόνιο Πέλαγος / Jónio Pélagosz; albánul Deti Jon; latinul Mare Ionium) a Földközi-tenger peremtengere, az Adriai-tenger déli előtengere Olaszország (Szicília, Calabria, Salentói-félsziget) és Albánia délnyugati, illetve Görögország nyugati partjai között. Területe mintegy 575 000 km².[1] Átlagos mélysége 3000 méter, de délkeleti peremén található a Földközi-tenger legmélyebb pontja, a Hérodotosz-hasadék (5121 méter) is. Vizének középhőmérséklete januárban 15 °C, júliusban 25 °C, sótartalma eléri a 37‰-et. Uralkodó áramlatai kelet–nyugati irányúak, az árapály nem jelentős.
Északról az Otrantói-szoros, dél felől a Szicília és a Peloponnészosz-félsziget legdélebbi pontjait összekötő vonal határolja. Nyugati, olaszországi partvidékét néhány nagyobb öböl tagolja (Tarantói-öböl, Squillacei-öböl). Az Appennini-félsziget és Szicília közötti, 3,5 kilométer széles Messinai-szoros köti össze a Tirrén-tengerrel. Keleten, a szárazföld közelében szigetek sorakoznak: Albániánál Sazan, ettől délre a Görögországhoz tartozó Jón-szigetek (Korfu, Paxí, Lefkáda, Itháki, Kefaloniá, Zákinthosz), valamint több kisebb sziget (Sztrofádesz-szigetek, Szfaktiría, Szapiéndza, Szhíza). A görög partvonalat a szárazföldbe mélyen benyúló, hosszúkás öblök jellemzik (Amvrakíai-öböl, Pátrai-öböl, Korinthoszi-öböl). Főbb kikötői Olaszországban Siracusa, Augusta, Catania, Taranto, Albániában Saranda, Görögországban Kérkira (Korfu), Igumenítsza, Párga, Fiszkárdo, Pátra, Methóni. A Jón-tenger középső és déli területei egybeesnek a Földközi-tenger szeizmológiai értelemben egyik legaktívabb részmedencéje, a több litoszféralemez találkozásánál lévő Jón-medence északi részével.
Egyes feltételezések szerint a Jón-tenger nevét Zeusz egyik szeretőjéről, Ió királylányról kapta, egy másik hagyomány szerint a névadó egy illír királyfi, egyes változatokban Adriasz, más verziókban Dürrhakhosz király fia, bizonyos Ioniosz lehetett.[2][3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Földrajzi világatlasz, Budapest, Cartographia, 2006, 285.
- ↑ Gordon Spencer Shrimpton, Theopompus the historian, Buffalo, McGill-Queen’s, 1991, 238.
- ↑ Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. 414. o. ISBN 9789928407467
Források[szerkesztés]
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 329–330. o. ISBN 963-9257-02-8
