Hősök tere (Budapest, XVII. kerület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hősök tere (Rákosliget) szócikkből átirányítva)
Hősök tere
A Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom, balra az előtérben Rákosliget alapításának 100 évfordulójára emelt gránittömb
A Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom, balra az előtérben Rákosliget alapításának 100 évfordulójára emelt gránittömb
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest
VárosrészRákosliget
NévadóHősök szobra (Rákosliget)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Hősök tere (Magyarország)
Hősök tere
Hősök tere
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 24″, k. h. 19° 15′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 24″, k. h. 19° 15′ 36″
A Wikimédia Commons tartalmaz Hősök tere témájú médiaállományokat.

A Hősök tere egy köztér Budapest XVII. kerületében, Rákosligeten.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

A tér Budapest XVII. kerületének egyik legfontosabb észak-déli irányú főútja, a Ferihegyi út mentén található, Rákosliget közepén. Jelenleg a nappali 98-as, 146-os, 146A, 176E, 198-as és 276E buszok, valamint az éjszakai 998-as és 998B viszonylatok állnak meg a téren.

Története[szerkesztés]

Rákosligetet az 1890-es évek legvégén alapították. A tervezőasztalon született település (akkor még Munkás Otthon néven) központjába egy tágas teret álmodtak meg, melyet a Rákosligetet építő Munkás Otthon Házépítő Szövetkezet első, addigra már elhunyt alapító elnöke (egyben az építkezés ötletgazdája és helyszínének kiválasztója) után Fackh Károly térnek kereszteltek el.

Képeslap 1937-ből, rajta az óramutató járása szerint: Hősök szobra / katolikus templom / Községháza / az általános iskola régi épülete

Nevét 1925-ig őrizte, mikor is a Hősök szobra avatása kapcsán új nevet kapott: Hősök tere. Fackh Károly tér csak 1996-ban lett megint Rákosligeten, ekkor a pár utcával feljebb található egykori temető helyén kialakított köztér vette fel az alapító nevét.[1]

Tervezett település lévén a téren épült fel körben a Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom (azaz a katolikus templom) az általános iskola (ma: Gregor József Általános Iskola), a mai Csekovszky Árpád Művelődési Ház és itt nyílt meg a boltok többsége, később meg egy szálloda, annak földszintjén pedig egy kávéház és egy mozi is. Itt volt Rákosliget önálló településsé válása után a községháza is, melyet a ma Maros moziként ismert egykori szálloda épületének emeleti részéből alakítottak ki (földszintje továbbra is moziként és kávéházként funkcionált, ezekből később csak a mozi maradt meg 1992-ig, mikor is bezárták).

Szintén itt kapott helyet a parkosított részben 1925-ben az első világháború rákosligeti áldozatainak emléket állító Hősök szobra, 1934-ben az országzászló, 1997-ben pedig az alapítás 100-ik évfordulójára készült gránittömb is.

Leírása[szerkesztés]

A teret a Ferihegyi út középen két részre bontja. Rákoskeresztúr felől érkezve balra található a rákosligeti teniszklub három szabadtéri, salakos pályával, mögötte pedig a Csekovszky Árpád Művelődési Ház, amit eredetileg is közösségi háznak építettek még a XIX-XX. század fordulóján és máig is ekképp funkcionál. A művelődési ház mellett, a tér sarkán épült fel 1911-ben a Maros mozi egy emeletes épülete, ami 1911-től 1914-ig szállodaként (Rákosligeti Központi Szálloda) és kávéházként illetve rövid időn belül moziként is működött. 1914-ben az önálló településsé vált Rákosliget önkormányzata megvásárolta és emeleti részén rendezte be a községházát, míg alsó részét meghagyta mozinak. Rákosliget 1950-es Budapesthez csatolása után az emeleti rész fokozatosan kiürült, de a földszinten egészen 1992-ig működött a Maros mozi. Az épületet tizenhét év elhagyatottság után 2009-ben vették újra használatba helyi önkéntesek segítségével és ma kiállító- és alkotóházként funkcionál.

A teniszklub és a tér északkeleti vége közötti parkosított részen található a rákosligeti hősök szobra, mely Rákosliget első világháborúban elesett lakosai előtt tiszteleg, oldalában, a kőbe vésve a hősi halottak névsorával. A tér északkeleti csücskében található a körzeti gyermekorvosi rendelő, a Maros mozi oldalában (de már a IX. utcában) pedig a felnőtt orvosi rendelő. A Ferihegyi út túloldalán, szintén parkosított részen áll a Rákosliget alapításának 100. évfordulóját megörökítő gránittömb, a park mögött pedig az 1903-ban megépült Gregor József Általános Iskola régi épülete áll. Ezen parkrész déli végében található a Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom, Liget talán legismertebb épülete. A templomtól délre szintén parkosított rész van, melynek közepén egy országzászló magasodik. Ezen országzászló mögött épült fel a Liget Center, az egykori szupermarket helyén. Az új épületben a szupermarket mellett számos más üzlet és egy patika is helyet kapott. A szupermarket később megszűnt, helyén ma edzőterem működik.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elkészült az emlékmű Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, Rákosliget, II. évf. 4. szám, 1996. szeptembere

Források[szerkesztés]