Hőgyész

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hőgyész
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Hőgyész címere
Hőgyész címere		 Hőgyész zászlaja
Hőgyész zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásTamási
Jogállásnagyközség
PolgármesterMáté Szabolcs (független)[1]
Irányítószám7191
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség2601 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség75,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 29′ 48″, k. h. 18° 25′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 48″, k. h. 18° 25′ 04″
Hőgyész (Tolna vármegye)
Hőgyész
Hőgyész
Pozíció Tolna vármegye térképén
Hőgyész weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hőgyész témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hőgyész (németül: Hidjess, régi írásmód szerint Hidjeß) nagyközség Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A 65-ös főút mentén helyezkedik el, Siófoktól 60 kilométerre délkeletre, Szekszárdtól 32 kilométerre északnyugatra. Dombóvárral (Tüske városrésszel) a 6532-es, Gyönkkel a 6315-ös út köti össze. A környező kisebb települések közül innen érhető el Mucsi község, a 6532-esből Dúzs előtt dél felé kiágazó 65 157-es számú mellékúton.

A települést a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal érinti, melynek itteni vasútállomása (Szakály-Hőgyész vasútállomás) a központtól körülbelül 4 kilométerre található a szomszédos Szakály közigazgatási területén.[3]

Története[szerkesztés]

A község ismert történelmi múltja a korai Árpád-korig nyúlik vissza. A település a nevét az itt lakó hermelinvadászokról kapta, akiket a királyságot megelőző időkben hölgymenyétvadászoknak, vagyis hölgyészeknek, más írásmód szerint hőgyészeknek neveztek. A nagyközség címere mind a mai napig híven őrzi ezt az örökséget. A történelem során többször is elnéptelenedett település első oklevelét 1277-ben kapta. A török hódoltság alatt újra elnéptelenedett, majd a birtokos Mercy gróf 1722–1746 között telepítette le a németországi Fuldából származó kézműves sváb családokat. A német ajkú lakosság betelepítésével új korszak és fejlődés kezdődött az egyre népesebb falu életében, amely 1753-ban mezővárosi rangot kapott. A 19. században az Apponyi család nagyívű építkezésekkel alakította ki a falu mai arculatának meghatározó elemeit. 1925-ben 4017 fő lakosból 3651 fő katolikus, 2817 lakossal a német ajkúak voltak többségben, a lakóházak száma ekkor 566 volt.[4] A második világháború alatt a jelentős számú zsidó lakosságot elhurcolták és meggyilkolták, majd 1946-ban 618 német családot telepítettek ki, és közel ilyen létszámú bukovinai székelyeket és felvidéki magyarokat telepítettek a helyükre.[5] A rendszerváltás idején még számottevő textiliparral büszkélkedett a település, ám mára ez nagymértékben leépült, habár még a faluban található az ország egyik legjelentősebb frottírüzeme.

Nevezetességei[szerkesztés]

A település belterületén[szerkesztés]

  • Apponyi-kastély és annak arborétuma; a kastélyparkban él Magyarország valószínűleg legidősebb platánfája.[6]
Bővebben: Apponyi-kastély (Hőgyész)
  • Jószágkormányzói lak (Lichtenstein-kastély)[7]
  • Barokk katolikus templom; aki a települést is jobban meg akarja ismerni az feltétlenül keresse fel a falu egyik legmagasabb pontján található, 1799-ben Apponyi Antal (főispán) által emeltetett késő barokk-klasszicista, mind szerkezetében, mind építészetileg a környék kiemelkedően szép katolikus templomát. Az egyhajós épület 41 méter hosszú és 14 méter széles, belső magassága 15 és 25 méter, míg a községet uraló harangtorony 44 méter magas. A toronysisakot és az oratóriumokat rézlemezzel fedték. A négy márványoszlopon nyugvó kóruson 1927-ből származó, 1050 sípos orgona díszlik. A három harang közül kettő 1746-ból, míg egy 1798-ból származik. A koporsó formájú főoltár vörös márvány háromlépcsős emelvényen, két lábon nyugszik. Kriptalejárat nincs, de a sekrestyével szemben lévő oratórium alatti részen egy plébános, egy káplán és egy kastélykáplán sírfeliratos táblája látható.[8]
  • Az autóbusz-pályaudvar mögött információs táblát találunk a település térképével és a Tolnai Borút útvonalainak bemutatásával.

A település külterületén[szerkesztés]

  • A csicsói kegyhely a Kapos-völgyre néző domboldalon fekvő helyi zarándokhely Hőgyész és Szakály között. Az itt található szentkútnak csodatevő erőt tulajdonítottak, a forrásnak a betelepülő németek a Bründl-kutacska nevet adták. Az első itt letelepedő remetét 1731-ből említik meg. A mai klasszicista csicsói kegytemplomot 1745-ben Mercy-Argenteau Anton helyi földbirtokos építtette a Szentháromság és a Segítő Szűz Mária tiszteletére. Egy 1765-ös följegyzés szerint a magyarok a kút vizének, míg a németek a Mária-képnek tulajdonítottak csodatévő erőt. A kis kegyhely a remeteség II. József általi megszüntetése után a hőgyészi plébániához került, és azóta is oda tartozik. A Kisboldogasszony napi búcsúkra a 19. század végén 8-10 000 ember is elzarándokolt, köztük voltak hagyományosan az andocsiak.[9] A leromló állapotú kápolnát a közelmúltban felújították, azóta pedig a Hőgyészi Értékőrző Egyesület tagjai önkéntes munkával szépítik és tartják karban. 2019-ben egy megmentett és felújított kőkeresztet helyeztek át ide, 2020-ban pedig a 2 évvel azelőtt elhunyt esperes-plébános, Szabó József emlékére állítottak fel egy új emlékkeresztet a kút mellé.[10][11] Ebben az évben sor került a tereprendezésre, felújították a szentkutat és a templom tetőszerkezetét, padokat helyeztek ki, emellett térfigyelő rendszerrel és éjszakai díszkivilágítással is ellátták a helyszínt.[12]
  • A Mucsi felé vezető útról leágazva érhető el a szálláspusztai parkerdő, ahol egy kis erdei pihenőtavat is kialakítottak.
  • A 65-ös út melletti völgyben hozták létre a település horgásztavait a Donát-patak felduzzasztásával.[13] A két tó fenntartója az 1986-ban létrejött Hőgyészi Sport Horgász Egyesület. A tavakból az amur, balin, csuka, harcsa, kárász, keszeg, ponty, süllő illetve törpeharcsa fogható.[14] 2010-ben az esőzések és az áradások komoly károkat okoztak a két duzzasztógátban.
  • Kb. 2005–2019 között az ország legnagyobb, 3,5 hektáros levendulafarmja is itt működött, amely minden év júliusában nyilvános levendulaszüretet szervezett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Pál Imre (független)[15][16]
  • 1994–1997: Pál Imre (független)[17]
  • 1997–1998:
  • 1998–2002: Gyetvai László (független)[18][19]
  • 2002–2006: Gyetvai László (független)[20][21]
  • 2006–2010: Gyetvai László (független)[22][23]
  • 2010–2014: Botta György (Fidesz-KDNP)[24]
  • 2014–2019: Botta György (független)[25]
  • 2019-től: Máté Szabolcs (független)[1]

A településen 1997 végén minden bizonnyal időközi polgármester-választást tartottak, miután Pál Imre polgármester – aki korábban, a rendszerváltás előtt tanácsi végrehajtó bizottsági titkárként és tanácselnökként is szolgálta a községet – 1997. augusztus 20-ára virradóra elhunyt.[16]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született Salamon Henrik (1865–1944) fogorvos, orvostörténész, egyetemi tanár, lapszerkesztő.
  • Itt született Apponyi Károly (1878–1959) honvéd vezérkari alezredes, nagybirtokos, császári és királyi kamarás, főrendiházi, majd felsőházi tag.
  • Itt született Szatmári Liza (1928) színésznő.

Népessége[szerkesztés]

A településen a mai napig négy népcsoport tagjai – magyarok, svábok, székelyek, cigányok – élnek egymás mellett. Kultúrájuk és szokásaik keveredéséből jelentős és látványos helyi kulturális élet alakult ki.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2904
2896
2858
2736
2591
2601
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 11,1% németnek, 7,7% cigánynak mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,3%, református 2,1%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 12,8% (24,1% nem nyilatkozott).[26]

Képek[szerkesztés]

  • Az Apponyi-kastély madártávlatból
    Az Apponyi-kastély madártávlatból
  • Az Apponyi-kastély légi fotója
    Az Apponyi-kastély légi fotója
  • A hőgyészi zsinagóga elhagyatott épülete
    A hőgyészi zsinagóga elhagyatott épülete
  • A szálláspusztai erdei tó
    A szálláspusztai erdei tó

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Hőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Szakály-Hőgyész (magyar nyelven). MÁV-csoport, 2014. június 19. (Hozzáférés: 2021. június 16.)
  4. ↑ Hőgyész község története (magyar nyelven). Hőgyész nagyközség honlapja. (Hozzáférés: 2021. június 16.)
  5. ↑ Berecz, Ágoston (2019. december 12.). „Haszonállatok hívónevének kölcsönzése román, magyar és német anyanyelvű állattartók között a 20. század második feléig”. Névtani Értesítő 40. DOI:10.29178/nevtert.2018.8. ISSN 2064-7484.  
  6. ↑ Mercy gróf platánfája - Az Év Fája 2011. | Az Év Fája (magyar nyelven). evfaja.okotars.hu. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  7. ↑ Tolna Megyei Értéktár - Lichtenstein-kastély (Jószágkormányzói lak). www.kincsestolnamegye.hu. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  8. ↑ Tolna Megyei Értéktár - Római katolikus templom. www.kincsestolnamegye.hu. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  9. ↑ Csicsópuszta – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  10. ↑ Brunner, Mónika: Veszélyben lévő kőkeresztek megmentése az egyesület célja (magyar nyelven). TEOL. [2020. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  11. ↑ Brunner, Mónika: Teljesítették az elhunyt plébános végakaratát Csicsóban (magyar nyelven). TEOL. [2021. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  12. ↑ Mónika, Brunner: Lelkes csapat szépíti a csicsói szent helyet (magyar nyelven). TEOL. [2021. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  13. ↑ Hőgyészi Sport Horgász Egyesület. (Hozzáférés: 2020. szeptember 17.)
  14. ↑ Hőgyészi-horgásztavak – Tolna megye, víztípus: tározó (magyar nyelven). www.horgasz.hu. [2019. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 17.)
  15. ↑ Hőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  16. ↑ a b Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  17. ↑ Hőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  18. ↑ Hőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  19. ↑ Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  20. ↑ Hőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  21. ↑ Mária, V. Horváth: Elégedett mongol varrónők (magyar nyelven). NOL.hu, 2005. június 13. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  22. ↑ Hőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  23. ↑ Megosztom, 2009 07 11 11:06: Nem irigységből szerezne városi címet Hőgyész (magyar nyelven). TEOL. [2020. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  24. ↑ Hőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  25. ↑ Hőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
  26. ↑ Hőgyész Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hőgyész&oldid=26850279”