Héber prepozíciók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A héberben megkülönböztetünk egyszerű és összetett prepozíciókat, írásmódjuk szerint pedig egybe- és különírtakat.

Egyszerű prepozíciók[szerkesztés]

Egybeírt[szerkesztés]

Három prepozíciót a héber egybeír a szó elejével, ezek:

  • -בְּ bə- -ban, -ben, -val, -vel
  • -כְּ kə- olyan, mint; szerint (mindenféle hasonlításra)
  • -לְ lə- -nak, -nek; számára, részére, neki; birtoklás

Pontozása alapesetben svával történik. Eltérések:

  • svával kezdődő szó előtt i :
  • összetett svák előtt a svá „színének” megfelelő teljes magánhangzó:
  • névelős szó előtt elnyeli a névelőt és átveszi annak magánhangzóját:

Egybe- és különírt[szerkesztés]

A מִן־ min- -ból, -ből, -tól, -től, -ról, -ről prepozíciónak a különírt alakja mellett (melyet mindig maqqéffel kapcsolunk a szóhoz) létezik rövidült alakja is.

  • Alapalakja -מִ + dages forte, mivel a beolvadó nún az első mássalhangzót kettőzi (מִן־בַּיִת min-`bajit → מִבַּיִת mi`bbajit házból),
  • A nem kettőzhető álef, hé, chet, ajin és res (א ה ח ע ר) torokhangok előtt az i é-be nyúlik: -מֵ mé- (מֵאָדָם méádám embertől, מֵהָאוֹר méháór a világosságból).

Az egybe- és különírt alakok között nincs jelentésbeli különbség.

Különírt[szerkesztés]

Az összes többi prepozíciót külön írjuk szótól, maqqéffel vagy anélkül (ez egyeseknél kötelező, másoknál nem).

Összetett prepozíciók[szerkesztés]

Az összetett prepozíció azt jelenti, hogy több prepozíció kapcsolódik össze egyetlenné. Ezek lehetnek egyszer- vagy többszörösen összetettek, jelentésükre nézve pedig az alap-prepozíciót erősítők vagy fordítva, annak ellenkező értelmet adók.

A prepozíciók jelentéstartalma[szerkesztés]

A héber prepozíciók jelentéstartalma sok esetben jóval bővebb, mint az számunkra természetes lehet.

A prepozíciók eredete[szerkesztés]

Valamennyi héber prepozíció visszavezethető egy hárombetűs gyökre, így ezek névszói származásúak.

Prepozíciók listája[szerkesztés]

  • -בְּ
  • -כְּ
  • -לְ
  • מִן min (-מִ mi-, -מֵ mé-) -ból, -ből, tól, -től, ról, -ről (mindenféle elvonás); -nál, -nél (hasonlító szerkezetben)
  • אֵת ét (-אֶת et-) -t tárgyrag
  • עַד ad -ig
  • לִפְנֵי lifné előtt, elé
  • מִלִּפְנֵי millifné elől
  • מוּל múl
  • עַל al -on, en, -ön; rajta; rá; ellen (minden valamire irányuló mozgás)
  • אֶל־ el- -hoz, -hez, -höz; -nak, -nek (mindenfajta oda irányuló mozgás; a ל-el ellentétben birtoklást nem fejez ki).

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Gesenius' Hebrew Grammar (Kautzsch-Cowley edition), 1910, Oxford, Clarendon Press (Hebräische Grammatik, 1813; 28th ed. edited and enlarged by Emil Kautzsch, translated by Arthur Ernest Cowley) Wikisource

Külső hivatkozások[szerkesztés]