Csepel-Háros
| Csepel-Háros | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest XXI. kerülete |
| Kerület | Budapest XXI. kerülete |
| Városhoz csatolás | 1954. július 31. |
| Korábbi rangja | Szigetszentmiklós része |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1653 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Csepel-Háros
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 23′ 44″, k. h. 19° 02′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 44″, k. h. 19° 02′ 56″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csepel-Háros témájú médiaállományokat. | |
Csepel-Háros (2012 végéig Háros) Budapest egyik városrésze a XXI. kerület délkeleti csücskében, a Csepel-szigeten, a Háros-szigettel szemközt.
Fekvése[szerkesztés]
Határai a Fácánhegyi (korábban 7274.) utca meghosszabbított vonala és a Fácánhegyi utca a Duna folyamtól, II. Rákóczi Ferenc út, Csepeli út, Plútó utca, 4076. utca, majd Budapest határa a Dunáig és a folyam a Fácánhegyi utcáig.
Részei[szerkesztés]
- Fácánhegy (a 7274. /ma Fácánhegyi utca/ utcától délre, a II. Rákóczi Ferenc úttól a Dunáig)
- Állásitagdűlő (Plútó utca – 4076. utca – főváros határa között)
- Ürgehegyidűlő (8655. utcától /ma Lámpás utca/ délre, II. Rákóczi Ferenc út és Csepeli út között)
- Kavicsostavidűlő (Csepeli úttól keletre a főváros határáig)
- Vízművek lakótelep (a Dunapart és II. Rákóczi Ferenc út között, a Fácánhegytől délre)
- Fövenykútidűlő (8647. utca /Ma Cseresznyefa utca/ és a főváros határa között)
- Sáméhegyidűlő (Fövenykútidűlő és Ürgehegyidűlő között, a főváros déli határáig)
Története[szerkesztés]
A városrész a Csepel-sziget középkori településének helyén épült, amely a török időkben elpusztult, majd a 18. században újra települt. 1838-ban az árvíz teljesen elpusztította a települést. A mai település 1954. július 31-ig Szigetszentmiklóshoz tartozott. A Vízművek lakótelep 1981-1985 között épült.[2] A városrész többi területén a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben a hajdani zártkertes hobbitelkek és gyümölcsösök helyén, a magas ingatlanárak és közműköltségek miatt a perifériára költözők kisebb családi házakat és szegényes hajlékokat építettek. Az alig közművesített szűk utcák zömmel nem szilárd burkolatúak.[3][4][5]
Hárost 2012 decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Háros névre keresztelte át.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ A budapesti lakótelepek összesítő táblázatai - Központi Statisztikai Hivatal, 2019
- ↑ Homoki Anna - Zártkert Magyarország (Magyar Narancs, 2018.05.30.)
- ↑ Fábián Tamás - Gazdagék itt azt csinálnak, amit akarnak (Index.hu, 2018.10.25.)
- ↑ Fábián Tamás - Egy középosztálybeli ezt engedheti meg magának (Index.hu, 2018.10.24.)
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
Források[szerkesztés]
- Budapest városatlasz, Topográf, Budapest, 2000
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 43. o. ISBN 963 9469 06 8
- Vigvári András - Zártkert Magyarország / Átmeneti terek a nagyvárosok peremén (Napvilág Kiadó, 2023, Bookline) ISBN 9789633385241
- Hegedüs József, Horváth Vera, Gerőházi Éva, Szemző Hanna, Tönkő Andrea, Somogyi Eszter - A marginalizált helyzetű (szegregációval veszélyeztetett) városi településrészek vizsgálata (Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, 2019.07.31. Városkutatás Kft.)