Hylocereus setaceus
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Hylocereus setaceus (Salm-Dyck ex DC.) Ralf Bauer |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
A Hylocereus setaceus egy széles elterjedtségű epifita kaktusz, de rokonánál a Hylocereus megalanthusnál ritkábban termesztik terméséért.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése és élőhelye [szerkesztés]
Argentína, Brazília, Bolívia, Paraguay, 50–750 m tszf. magasságban.
Jellemzői [szerkesztés]
Kúszó hajtású növény, mind fákra kapaszkodva, mind a sziklákon elterülve megtalálható. A szárai erőteljesen három bordásak, szárnyaltak, 20 mm átmérőjűek, világoszöldek. Areolái fiatalon barnásan szőrösek és sertetöviseket viselnek, később 2-4 darab, 1–3 mm hosszú vöröses, majd barnás tövis fejlődik rajtuk. Virágai nagyméretűek, 250–300 mm hosszúak, fehérek, a külső szirmok zöldessárgák, visszahajlóak, a portokok sárgák. Termése vörös, tojásdad alakú, 87 mm hosszú, bütykös, 10–20 mm hosszú tövisek fedik, a pulpa fehér. Magjai feketék.
Rokonsági viszonyai [szerkesztés]
A fajt korábban a Mediocactus és Selenicereus nemzetségekbe is sorolták. Közeli rokona a Hylocereus megalanthus fajnak, lehet, hogy mindkettő hibrid eredetű. Termését széles körben fogyasztják élőhelyén.
A Salmdyckia subgenus tagja.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 16.)
- Hunt D.R. et al. (2006): The new cactus lexikon. DH Books, Miborn Port, England. ISBN 0-9538134-5-2

