Huszajn Fahri Pasa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Huszajn Fahri Pasa
Husayn Fakhri Pasha.JPG
Egyiptom 8. miniszterelnöke
Hivatali idő
1893. január 15.1893. január 18.
Előd Muhammad Fahmi Pasa
Utód Musztafa Rijád Pasa

Született 1843
Kairó
Elhunyt 1920
Párt független

Foglalkozás jogász

Huszajn Fahri Pasa (arab írással حسين باشا فخري, tudományos átiratban Ḥusayn bāšā Faḫrī, Kairó, 18431920) cserkesz származású egyiptomi politikus, az Egyiptomi Alkirályság igazság-, közmunka- és oktatásügyi minisztere, rövid ideig miniszterelnök volt. Egyiptom történetének leghosszabb ideig hivatalt viselő minisztere volt: 1894 áprilisától 1908 novemberéig vezette a közmunka- és közoktatásügyi tárcát.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja, Dzsaafar Szádik Pasa magas rangú katonatiszt volt. Az előkelőségek fiai számára fenntartott Emíri Iskolában tanult. 1863-ban helyezkedett el, először egy kormányzóságnál, majd a külügyminisztériumban. 1868-ban Párizsba küldték diplomáciai megbízással, és apja kérésére ott is maradt tanulni. 1874-ben tért haza, ekkor az igazságügyi tárcában kapott állást, majd a kevert bíróságon lett ügyész. 18791881 között Musztafa Rijád Pasa kormányában igazságügy-miniszter volt, ilyen minőségben számos törvény megalkotásában részt vett: vezetésével készült el a kormányzati törvény, a választójogi törvény és a hagyományos saría-bíróságok szabályozása. Az utóbbiért felelős bizottság munkálatai az Urábi-felkelés és Rijád Pasa 1881 szeptemberében történt leváltása miatt megszakadtak. 1881 novemberében az alexandriai Mína l-Baszal bankja igazgatótanácsának élére került, majd 1882 augusztusában Muhammad Saríf Pasa Alexandriában, brit védelem alatt felállt kormányában újra az igazságügyi tárca felelőse lett, és folytatta a félbeszakadt reformokat, kiterjesztve a bírósági szervezetet Felső-Egyiptomban is. 1884 januárjáig volt posztján, ezután a kormány Párizsba küldte a Szuezi-csatornával kapcsolatos tárgyalásokra.

1888 júniusától 1891 májusáig Musztafa Rijád Pasa új kormányában közmunkaügyi miniszter lett, közben összetűzésbe került a bíróságok felügyeletére kinevezett brit tisztviselővel, John Scott-tal. Ezután igazságügy-miniszterként átkerült Musztafa Fahmi Pasa 1893 januárjáig működő kormányában. 1893. január 15-én ő maga alakított kormányt II. Abbász egyiptomi alkirály megbízásából, de a Scott-tal való összetűzése miatt a megszálló brit hatóságok már január 18-án kikényszerítették a leváltását.

Tizennégy év a közmunkák és oktatás élén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1894 áprilisától 1895 novemberéig közmunka- és közoktatásügyi miniszterként tevékenykedett Núbár Pasa kormányában; tárcáját Musztafa Fahmi Pasa új kormányában is megőrizte, egészen annak 1908 novemberében bekövetkezett lemondásáig. Hosszú minisztersége alatt bevezette a hitoktatást a tantervbe (1898), továbbá támogatást biztosított az elemi oktatás java részét biztosító Korán-iskolák (kuttáb) számára. A leányoktatást támogatása érdekében az iskolák számára a fiúk után kapott összeg kétszeresére növelték a lánydiákok után járó támogatást. Gondoskodott a sokszor rossz állapotú iskolaépületek felújításáról és újjáépítéséről; némelyik, az irányítása alatt elkészült épület máig áll (pl. a gízai Szaídijja katonai iskola, illetve a kairói Szunnijja leányiskola). A minisztersége alatt indult be a tanítónők képzése. Közmunkaügyi miniszterként ő felelt az Egyiptomi Múzeum (1902) és az Egyiptomi Nemzeti Könyvtár (1903), valamint a főbíróság épületének felépítéséért. A Nílus szabályozásában és öntözésében is nagy eredményeket ért el: Asszuánban víztározót, Assziutban gátat építtetett, továbbá több híd (pl. Esznában és Zeftában) és vízlépcső épült minisztersége alatt.

Tagja volt az Egyiptomi Tudományos Akadémiának, a Földrajzi Társaságnak, a Régiségek Bizottságának és az Arab Emlékek Védelmi Bizottságának.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]