Huszák István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Huszák István
Huszák István (1906-1995) orvos.jpg
Arcképe SZTE EK gyűjteményéből
Született 1906. augusztus 21.
Székesfehérvár
Elhunyt 1995. november 14. (89 évesen)
Szeged magyar

Huszák István (Székesfehérvár, 1906. augusztus 21.Szeged, 1995. november 14.) Kossuth-díjas orvos, ideggyógyász, egyetemi tanár.

Kutatási területe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neurobiokémia, klinikai neurofiziológia.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott 1925-1931 között. 1931-ben avatták orvosdoktorrá. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Ideg- és Elmegyógyászati Klinikáján kapott állást (1931-35), innen átkerült az Orvos Vegytani Intézetbe (1935-37), majd Miskolczy Dezső Agykutató Intézetébe (1937-38). Pályafutását az Ideg-Elmekórtani Klinika és Agykutató Intézetben folytatta beosztottként (1938-1944), majd tanszékvezető egyetemi tanárként (1944-77), 1977. június 30-án vonult nyugalomba, de tudományos szaktanácsadóként (1977-1992) továbbra is a klinikán maradt, 1992-ben emeritálták. Egyetemi magántanárrá habilitálták 1943-ban Ideg- és elmebetegségek kóroktana és körvegytana témakörből. Nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki 1947. március 21-én, nyilvános rendes tanárrá 1950. augusztus 15-én. Az orvostudományok doktora címet 1952-ben érte el. Dékáni tisztséget 1950-51-ben és 1960-61-ben töltött be.

Külföldi szakmai tapasztalatcserén vett részt Stockholmban az Orvosi Nobel Intézet Biokémiai Osztályán (1941-42, másfél év). 1961-ben Kanadában volt előadói körúton, 1970-ben a Londoni Egyetem (University College London) dékánjának felkérésére Angliában tartott előadássorozatot, 1971-ben Indiában adott elő.

Mind tudományos közleményeivel, mind külföldi előadásaival nemzetközi szinten is megmérette magát. Számos tudományos tisztséget töltött be, hazai és nemzetközi tudományos társaságokban, hazai és külföldi szakfolyóiratok szerkesztőbizottságaiban működött.

Tudományos közleményei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Über den Oxydationsmechanismus des sympathischen Gewebes. In: Biochem. J. 1932.
  • Über die Bedeutung der Fumarsaure rur die tierische Gewebsatmung. (Társszerzőkkel) In: Z. Physiol. Chem. 1935.
  • Über die Funktion des Peroxydase - Systems der Pflanzen In: Z. Physiol. Chem. 1937.
  • Über die Eisenporphyrinver - bindungen in der Nebenniere. In: Biochem. Z. 1942.
  • Über den Oxydationsmechanismus der weissen Masse des Zentralnervensystems. In: Acta Chem. Scand. 1947.
  • The biochemistry of neuroallergic reactions. In. Acta Psycho Neurol. 1958.
  • Beitrage zur Biochemie der neuroallergischen Reaktionen. In: Allergie und allergische Erkrankungen. 1. (Hrsg. E. Rajka) Budapest, 1959. Akadémiai K. 399-409. p.
  • Disturbances of porphyrin metabolism in schizophrenia. In: Acta Physiol. Acad. Sci. Hung. 1970.
  • Biochemical aspects of multiple sclerosis. In: Handbook of Neurochemistry. Vol. 7. (Ed. A. Lajtha) New York-London, 1972. Plenum Pro 47-91. p.

Tudományos tisztségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Ideggyógyász Szakbizottsági tag (1954-);
  • MTA I. sz. Klinikai Bizottsági tag (1958-62); *MTA Biológiai és Orvostudományi Osztály Minősítő Bizottsági tag (1958-67);
  • MTA Pszichológiai Bizottsági tag (1960-);
  • ETT Plenum tag (1960-67);
  • MTA-ETT Idegrendszeri Kutatásokat Koordináló Bizottsági tag (1970-).

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága;
  • Magyar Pszichológiai Társaság (alapító tag);
  • Magyar Élettani Társaság;
  • Korányi Sándor Társaság;
  • Magyar Biokémiai Társaság;
  • Magyar Kémikusok Egyesülete Biokémiai Szekció,
  • Magyar Elektroencefalográfiai Társaság;
  • Eur. Acad. of Allergy;
  • World Federation of Neurology;
  • World Federation of Neurology Commission of Neurochemistry;
  • Int. Soc. for Neurochemistry igazgatósági tag (1971-), ezen társaság budapesti kongresszusának szervezője és elnöke (1971);
  • Int. Brain Research Org. tanácskozó tag;
  • Soc. Int. de Psychopathologie de l'Expression;
  • Ges. f. Psychiatrie u. Neurologie Berlin (1982-), Magdeburg (1983-) tiszteleti tag.

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Munka Érdemrend (1956);
  • Kossuth-díj (1960);
  • Kiváló Orvos (1968);
  • Munka Érdemrend arany fokozat (1970);
  • Hetényi Géza-emlékérem (1971);
  • Poznani Akadémia emlékérme (1972);
  • Hőgyes Endre-emlékérem (1973);
  • Jancs6 Miklós-emlékérem (1975);
  • "A magyar egészségügyi felsőoktatás érdekében végzett eredményes munkájáért" (1976);
  • Szent-Györgyi Albert-emlékérem (1989).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Huszák István témájú médiaállományokat.
  • Szent-Györgyi Albert: Studies on biological oxidation and some of its catalysts. In: Acta med. Szeged, 1937.
  • Vargha Miklós: Huszák István professzor üdvözlése 70. születésnapja alkalmából. In: Ideggyógyászati Szemle, 1977/1. sz.
  • Heiner Lajos - Szilárd János: Huszák István, a Szegedi Ideg– és Elmegyógyászati Klinika emeritus professzora ez év augusztus 21-én nyolcvan éves. Ideggyógyászati szemle, 40. 1987. 1. 1.
  • Heiner Lajos: Dr. Huszák István : 1906. augusztus 21. – 1995. november 14. (Nekrológ). Ideggyógyászati szemle, 49. 1996. 3-4. 118-119.