Humájun mogul sah

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Humájun
Emperor Humayun.JPG

Mogul sah
Uralkodási ideje
1530. december 26. – 1540. május 17.
Koronázása Agra
1530. december 30.
Elődje Bábur
Utódja nincs
Mogul sah
Uralkodási ideje
1555. február 22. – 1556. január 27.
Elődje nincs
Utódja Akbar
Életrajzi adatok
Született
1508. március 17. (J: III. 4.)
Kabul
Elhunyt
1556. március 4. (J: II. 22.) (47 évesen)
Delhi
Nyughelye Delhi
Gyermekei Nagy Akbar mogul sah
Édesapja Bábur mogul sah


Humájun (1508. március 17.1556. március 4.) az észak-indiai Mogul Birodalom uralkodója (padisáh) volt 1530. december 28-tól 1540. május 17-ig, majd 1555. július 23-tól haláláig. A birodalomalapító Bábur tehetséges, de önfejű fiaként került hatalomra, aminek következtében átmenetileg elvesztette az uralmat. Később ezt sikerült visszaszereznie, de a következő évben leesett könyvtárának létrájáról. A trónon fia, Akbar követte, akinek uralkodása a birodalom fénykorát jelentette.

Első uralma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tapasztalatlanul, 22 évesen került hatalomra. Korának mértékével mérve túlságosan engedékeny, megbocsátó, tétlen uralkodó volt, aki nem szívesen vonult hadba. Két riválisa is akadt, aki a trónjára tört, az egyik a független Gudzsarát szultánja, Bahadur, a másik a hűbéres Bihár uralkodójának, minisztere Sír Kán, aki korábban a mogul udvarban is szolgált. 1539-ben Sír Kán Chausa mellett legyőzte Humájun seregét, visszatért Bihárba és ott átvette a hatalmat, majd 1540-ben újabb hadjáratban ismét legyőzte Humájunt és menekülésre kényszerítette.

Száműzetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Humájun először Szindhbe, a rádzsputok Amarkot erdőségébe menekült, ahol 1542-ben felesége, Hamida Banu Begum megszülte neki Akbart, a későbbi nagy uralkodót. Közben Sír Kán folytatta India meghódítását az Indusig és Humájun végül a perzsa szafavida Tahmászp sah udvarában kért menedékjogot. Sír Kán 1545-ben meghalt, és utódai között harcok robbantak ki az utódlásért. Ez alkalmat kínált Tahmászp sahnak a beavatkozásra, akinek segítségével sereget küldhetett a tehetséges Bajram Kán vezérletével visszafoglalni országát. Bajram Kán 1555-ben döntő győzelmet aratott Szirhind mellett Szikander Szúri felett és Humájun ezzel visszatérhetett Bábur trónjára.

Második uralma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Humájun sírja Delhiben

Humájun második uralma rövid életű volt. A következő év elején könyvtárában tartózkodott, amikor megszólalt a müezzin imára hívó hangja. Ő szokása szerint azonnal le akart borulni, és könyvekkel a kezében elindult lefelé a lépcsőn, de megbotlott, legurult, beverte a fejét és három nap múlva meghalt. Utóda fia, az ekkor 14. évében járó későbbi Nagy Akbar lett.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. 5. bőv. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-76-7
  • Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9
  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott? (Magyar Könyvklub 2003) ISBN 963-547-849-6


Előző uralkodó:
Bábur
Mogul sah
15301540
Flag of the Mughal Empire.svg
Következő uralkodó:
Szúri Birodalom


Előző uralkodó:
Szúri Birodalom
Mogul sah
15551556
Flag of the Mughal Empire.svg
Következő uralkodó:
Akbar