Hugo Münsterberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hugo Münsterberg
Hugo Munsterberg.jpg
Hugo Münsterberg arcképe
Született 1863. június 1.
Danzig, Németország
Elhunyt 1916. december 16. (53 évesen)
Cambridge, Massachusetts, USA
Foglalkozása pszichológus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hugo Münsterberg témájú médiaállományokat.

Hugo Münsterberg (Danzig, 1863. június 1.Cambridge, Massachusetts,1916. december 16.) német származású amerikai pszichológus.

Az ipari és szervezeti pszichológia területén főleg a tapasztalati pszichológia és az ipari hatékonyság kapcsolatait tanulmányozta. Az emberi magatartás tudományos vizsgálatai eredményeként a vezetők számára megkönnyítette az emberek kiválasztását, betanítását és motiváltságuk növelése érdekében a megfelelő műszaki megoldások alkalmazását.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1863. június 1-jén született Danzig, Németországban (Ma Gdańsk, Lengyelország). Tanulámányait 1882-ben kezdte el Genova Egyetemén, majd Lipcse Egyetemén folytatta. 1883–tól Wilhelm Wundt előadásait hallgatta. 1884–ben megkapta diplomáját, majd 1885–ben a pszichológia doktrora lett. Disszertációjának címe A természetes alkalmazkodás elve volt. 1887–ben orvosi végzettséget nyert és Freiburgban lett magánorvos, augusztus 7-én elvette Selma Opplert. 1888–ben adta ki Die Willenshandlung című munkáját, majd 1889–ben a Beitrage Zur Experimentellen Psychologie és előadást tartott a Párizsi Nemzetközi Pszichológia Kongresszuson.

1891–ben helyettes egyetemi tanár lett Freiburgban 1892 és 1895 között a Harvardon a pszhichológia intézetet vezetette. 1895–ben tért vissza Freiburgba, de két év múlva eleget tett William James Harvardra való sűrgető meghívásának. 1898–ban megválasztották az Amerikai Pszichológia Szövetség (APA) elnökének. 1900–ban kiadja a Grundzuge Der Psychologie című munkáját, majd 1901–ben az Amerikai szokások német szempontból című művét.

1903-1915 között szerkesztette a Harvard Pszichológiai Tanulmányok négy kötetét. 1905–ben adta ki a The Principles of Art Education (A művészetoktatás alapelvei). 1908–ben adta ki a híressé vált On The Witness Stand (A tanuszékben), melyben megkérdőjelezte a szemtanúk megbízhatóságát. 1909–ben adta ki The Eternal Values (Az örök értékek) és Psychology and The Teacher (Pszichológia és a tanár) c. munkáit.

1910–ben Harvardról cseretanárnak jelölték a Berlin Egyetemére ahol megalapította az Amerika Intézetet. 1912–ben részt vesz a német tapasztalati pszichológusok gyűlésén.
1913-ban adta ki a Psychology and Industrial Efficiency (Pszichológia és ipari hatékonyság) című munkáját, majd következő évben a Psychology and Social Sanity (Pszichológia és társadalmi józanész) és a Grundzuge Der Psychotechniic, valamint az első és egyetlen Psychology, General and Applied (Pszichológia, általános és alkalmazott) című híres tankönyvét.
1916–ban adta ki a Tomorrow (Holnap) című munkáját és még abban az évben december 16-án, egy előadása közben, meghalt.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]