Hsziaoercsing

A (népszerű magyar átírásban) hsziaoercsing, illetve (pinjin átírással) xiao’erjing vagy xiao’erjin (tónusjelekkel xiǎo'érjīng/xiǎo'érjǐn, saját betűivel: شِيَوْ عَر دٍ, kínai írással: 小儿经 vagy 小儿锦 ), rövidített alakjában hsziaocsing, illetve xiaojing (kínai írással: 小经 vagy 消经 ) a kínai mandarin nyelvjárások és a dungan nyelv írására használt arab írásváltozat. A kínai anyanyelvűek közül a muszlim kisebbségek tagjai használják, mint például a hujok, tunghszianok stb. A dunganok manapság már csak Kína területén használják, a Szovjetunió utódállamaiban a cirill írást alkalmazzák, amelyre a 20. század első felében álltak át (lásd: dungan ábécé).

A xiao’erjing jobbról balra íródik, akárcsak más, arab íráson alapuló változatok. A xiao’erjing írásrendszer hasonlít az ujgur ábécére, mert mindkettő minden esetben jelöli a magánhangzókat, ezzel szemben a többi arab írásváltozat nem jelöli a rövid magánhangzókat.

Eredet

A 7. században, a Tang-dinasztia idején számos arab vagy perzsa nyelvű nép érkezett Kínába. Ezekből a népekből, félig-meddig asszimilálódva a hanokkal, kialakult a huj kisebbség. E muszlim nép elsősorban klasszikus arabot és a Koránt tanulmányozták a madraszákban, így kevéssé ismerték a kínai írásjeleket, viszont jól ismerték az arab írást. Ebből kifolyólag kialakult több, az arab íráson alapuló, de a kínai nyelv lejegyzését szolgáló írás. Ezekből az írásokból alakult ki a ma már standardizált xiao’erjing.

Használat

A Kínai–arab–xiao’erjing szótár a Kínai Népköztársaság korai idejéből.

A xiao’erjinget kétféle változatban használják. Az egyik változata a „mecset-rendszer”, melyet főként vallási intézményekben használnak. Sok arab és perzsa vallási elemet tartalmaz, nem használ kínai jeleket. Meglehetősen standardizált.

A másik változata a „mindennapi rendszer”. Ez alig vagy egyáltalán nem használ vallási elemeket, viszont gyakori a kínai írásjelek használata. Ezek mennyisége a használótól függ, tehát nem mondható standardizáltnak.

Napjainkban a xiao’erjing használata egyre inkább visszaszorulóban van, ami a kínai gazdaság növekedésében és az oktatás vidéki kiterjesztésének köszönhető. Emellett versenytársa is akadt, a pinjin alakjában.

Az ábécé

A xiao’erjing 36 betűt tartalmaz, melyból 4 magánhangzót jelöl. A 36 betűből 28 az arabból származik, 4 a perzsából (2 módosított), és 4 betű csak a xiao’erjingben található meg.

Szótagkezdők és mássalhangzók

Betű Végső-Középső-Kezdő Standard Mandarin kiejtés Hanyu Pinyin Arab kiejtés Perzsa kiejtés Példa Megjegyzés 1 [ɑ], [a] a, a-, -a, -a- [ʔ], [a:], [æː] [ʔ], [ɔ], [æ] اَ(阿ā) magánhangzó 2 [p]|[b]- b- [b] [b] بَا(爸bà) 3 [pʰ]- p- – [p] پﹾ(婆pó) perzsa kölcsönzés 4 [tʰ]- t- [t] [t] تَا(塔tǎ) 5 [tɕʰ]-, [ɕ]- q-, x- [θ] [s] ثِئ(些xiē) megváltozott hangértékkel 6 [tɕʰ]- q- – – ﭤْﻮ(穷qióng) egyedi Xiao’erjing-betű 7 [ʈʂ]- zh- [dʒ] [dʒ] ﺟﹾ(这zhè) megváltozott hangértékkel 8 [ʈʂʰ]- ch- – [ʧ] ﭼﹾ(车ché) perzsa kölcsönzés 9 [x]- h- [ħ] [h] ﺣﹾ(河hé) csak -e, -ei, -en, -eng végű szótagrész előtt 10 [x]- h- [x] [x] ﺧﹸ(湖hú) csak -u, -ua, -uai, -uan, -uang, -ui, -un, -uo végű szótagrész előtt 11 [t]|[d]-, [tɕ]- d-, j- [d] [d] دٍْ(钉dīng) néhány szótagban a pinjin szókezdő j- helyett is 12 [ʦ]- z- [ð] [z] ذَىْ(在zài) 13 -[ɹ] -r [r] [r] لِر(粒儿lìr) szó végi -r jelölésére 14 – – [z] [z] زَكَاة(zakat) csak arab eredetű szavakban 15 [ʐ]|[ɻ]- r- – [ʒ] ژﹾ(热rè) perzsa kölcsönzés 16 [s]-, [ɕ]- s-, x- [s] [s] سٍ(信xìn) néhány szótagban a pinjin szókezdő s- és sh- helyett is 17 [s]- s- – – (思sī) egyedi Xiao’erjing-betű, tónusjelölésre 18 [ʂ]-, [ɕ]- sh-, x- [ʃ] [ʃ] شِ(是shì) néhány szótagban a pinjin szókezdő x- helyett is 19 [s]- s- [sˁ]|[sˠ] [s] صْ(色sè) 20 – – [dˁ]|[ðˠ] [z] الْضَّاد(az Arab világ) csak arab kölcsönzésekben 21 [ʦʰ]- c- – – ڞْ(册cè) egyedi Xiao’erjing betű 22 [ʦ]- z- [tˁ]|[tˠ] [t] طٌ(遵zūn) megváltozott hangértékkel 23 [ʦ]- z- [ðˁ]|[ðˠ] [z] ظْ(作zuò) megváltozott hangértékkel 24 [ə] e, e-, -e, -e- [ʕ] [ʔ] ﻋﹶ(恶è) kínai szavakban magánhangzó, arab, perzsa szavakban mássalhangzó 25 – – [ɣ]|[ʁ] [ɣ], [q], [ɢ], [x] غَبْن(csalás) csak arab kölcsönzésekben 26 [f]- f- [f] [f] فِ(废fèi) 27 [k]|[g]- g- [q] [q], [ɢ] قَ(个ge) megváltozott hangértékkel 28 – – [k] – كَلِمَة(közmondás) csak arab kölcsönzésekben 28 [kʰ]- k- – [k] ﮎْ(可kě) perzsa kölcsönzés 29 – – – [g] گنج(kincs) perzsa kölcsönzés, csak perzsa kölcsönszavakban 30 [ŋ]-, [ɲ]- ng-, gn- – – ﮜْﺎ(仰ngǎng) ritka, a nyelvjárási [ŋ] és [ɲ] jelölésére szolgál 31 [l]- l- [l]|[lˁ] [l] لِ(里lǐ) 32 [m]|[n]- m-, n- [m] [m] مِ(秘mì) 33 [n]- n- [n] [n] نِ(你nǐ) 34 [x]- h- [h] [h], [ɛ], [æ] هَا(哈hā) csak -a, -ai, -an, -ang, -ao végű szótagrész előtt, valamint arab kölcsönszavakban 35 [u], [ʊ] wu, u-, -u, -u- [w], [u:], [y] [v], [u], [o], [ow] ءُ(无wú) magánhangzó 36 – – [j], [i:] – يَوْم(Feltámadás Napja) magánhangzó, arab kölcsönzés 36 [i], [ɪ] yi, i-, -i, -i- – [j], [i], [e] يَا(呀ya) magánhangzó, perzsa kölcsönzés

Szótagzárók és magánhangzók

Betű Standard Mandarin kiejtés Hanyu Pinyin Példa Megjegyzés 1 vagy [ɑ] a اَ(阿ā) 2 -[ɑ] -a دَا(大dà) 3 [iɑ] ya يَا(呀ya) 4 -[iɑ] -ia كِا(家jiā) csak pinjin j-, q-, x-, l- után 5 [uɑ] wa وَ(娃wá) 6 -[uɑ] -ua قُوَ(刮guā) 7 – [o] o – nincs Xiao’erjing-megfelelője 8 – [uo]|[uɔ] wo – nincs Xiao’erjing-megfelelője 9 [ə]|[ɤ] e ﻋﹶ(恶è) 10 vagy -[ə]|[ɤ] -e دْ(德dé) 11 [uə] wo وْ(我wǒ) 12 -[uə] -uo قُوَع(国guó) 13 [ɑɻ] er عَر(儿ér) 14 -[ɻ] -r لِر(粒儿lìr) szóvégi -r jelölésére 15 – [ɛ] ê – nincs Xiao’erjing-megfelelője 16 [iɛ] ye اِئ(耶yē) 17 -[iɛ] -ie كِئ(解jiě) 18 [yɛ] yue يُؤ(约yuē) 19 -[yɛ] -üe, -ue كُؤ(决jué) csak pinjin j-, q-, x-, l-, n- után 20 vagy [i] yi ءِ(意yì) 21 -[i] -i ﭼﹺ(其qí) 22 -[] -i ذِ(子zǐ) csak pinjin z-, c-, s- után 23 -[ʐ̩] -i ﺟﹺ(知zhī) csak pinjin zh-, ch-, sh-, r- után 24 [aɪ] ai اَىْ(爱ài) 25 -[aɪ] -ai كَىْ(凯kǎi) 26 – [eɪ] ei – nincs Xiao’erjing-megfelelője 27 vagy -[eɪ] -ei دِؤ(得děi) 28 [uaɪ] wai وَىْ(歪wāi) 29 -[uaɪ] -uai كُوَىْ(块kuài) 30 [ueɪ] wei وِ(为wèi) 31 -[ueɪ] -ui حُوِ(回huí) 32 vagy [u] wu ءُ(无wú) 33 vagy -[u] -u كُو(苦kǔ) 34 [aʊ] ao اَوْ(奥ào) 35 -[aʊ] -ao قَوْ(高gāo) 36 [əʊ]|[ɤʊ] ou عِوْ(偶ǒu) 37 -[əʊ]|[ɤʊ] -ou كِوْ(口kǒu) 38 [iaʊ] yao يَوْ(要yào) 39 -[iaʊ] -iao كِيَوْ(教jiào) 40 [iəʊ]|[iɤʊ] you يِوْ(有yǒu) 41 -[iəʊ]|[iɤʊ] -iu نِيِوْ(牛niú) 42 [y] yu ىُ(与yǔ) 43 és -[y] -ü, -u نُوُ(女nǚ) csak pinjin j-, q-, x-, l-, n- után 44 [an] an ءًا(安ān) 45 -[an] -an دًا(但dàn) 46 vagy vagy [ən] en ءٌ(恩ēn) 47 vagy -[ən] -en قٍ(根gēn) 48 vagy [in] yin ءٍ(因yīn) 49 -[in] -in ٿٍ(勤qín) 50 [yn] yun ىٌ(孕yùn) 51 -[yn] -un کﹲ(均jūn) csak pinjin j-, q-, x- után 52 [iɛn] yan يًا(严yán) 53 -[iɛn] -ian لِيًا(练liàn) 54 [uan]|[wan] wan وًا(万wàn) 55 -[uan] -uan كُوًا(宽kuān) 56 [yɛn] yuan يُوًا(源yuán) 57 -[yɛn] -uan كُوًا(捐juān) csak pinjin j-, q-, x- után 58 [uən]|[wən] wen وٌ(问wèn) 59 -[uən] -un کﹲ(困kùn) 60 [ɑŋ] ang ءْا(昂áng) 61 -[ɑŋ] -ang قْا(刚gāng) 62 – [əŋ] eng – nincs Xiao’erjing-megfelelője 63 vagy -[ɤŋ] -eng قْع(更gèng) 64 [iŋ] ying ىٍْ(应yīng) 65 -[iŋ] -ing لٍْ(另lìng) 66 -[ʊŋ] -ong خْو(宏hóng) 67 vagy [yʊŋ] yong يْو(用yòng) 68 vagy -[yʊŋ] -iong ﭤْﻮ(穷qióng) csak pinjin j-, q-, x- után 69 [iɑŋ] yang يْا(羊yáng) 70 -[iɑŋ] -iang لِيْا(良liáng) 71 [uɑŋ]|[wɑŋ] wang وْا(忘wàng) 72 -[uɑŋ] -uang كُوْا(况kuàng) 73 [uɤŋ]|[wɤŋ] weng وْع(翁wēng)

Arab és perzsa szavakban csak a hosszú magánhangzókat jelölik, a rövidek jelöletlenek.

Arab és perzsa kölcsönszavakban a sukuun () jelöletlen, de kínai szavakban általában jelölik, ez alól csak néhány gyakran használt szó a kivétel. Például a hangsúlyozott "的" és "和" írása "دِ" és " ﺣَ"; egyébként sukuunnal "دْ" és " ﺣْ", vagy sukuun nélkül "د" és " ﺣ".

A sukuun jelölheti a kínai szóvégi -[ŋ] végződést, de ezt helyettesítheti fatHatan () vagy kasratan () vagy dammatan () is.

Többszótagú szavakban a záró 'alif ( ﺎ), amley a hosszú -ā hangot jelöli, helyettesíthető fatHahval (), ami rövid -ă-t jelöl.

Kínai szavakban a shaddah a teljes szótag kettőzését jelöli, hasonlóan a kínai "々" jelhez.

A Xiao’erjing az arab írásjeleket használja, mint punktuációs jeleket.

Példa

• Xiao’erjing:
• Egyszerűsített kínai:“人人生而自由，在尊严和权利上一律平等。他们赋有理性和良心，并应以兄弟关系的精神互相对待。”
• Tradicionális kínai::「人人生而自由，在尊嚴和權利上一律平等。他們賦有理性和良心，並應以兄弟關係的精神互相對待。」
• Pinjin: "Rénrén shēng ér zìyóu, zài zūnyán hé quánlì shàng yílǜ píngděng. Tāmen fù yǒu lǐxìng hé liángxīn, bìng yīng yǐ xiōngdiguānxì de jīngshén hùxiāng duìdài."
• Magyar: "Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek."

Külső hivatkozások

• Tokyo University of Foreign Studies Xiao-Er-Jin Corpus Collection and Digitization Project