Hrihorij Szavics Szkovoroda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hrihorij Szavics Szkovoroda (1722–1794) ukrán költő, filozófus, zeneszerző.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy ukrán kis faluban, Csornuhiban született, tanulmányait a Kijev-mohiljani Akadémián folytatta. 1745-ben jött Magyarországra, Tokajba, ahol öt évig templomi énekes volt. (Egyébként Tokajban is a napokban koszorúzták meg emléktábláját.) Hazatérve költészetet tanított, majd 1753-tól házitanítói állást vállalt. Kovljarban írta első verseit, amelyek később bekerültek az Isteni dalok kertje című kötetbe. Később költészetet, stilisztikát és görög nyelvet tanított. Szabadgondolkodó lévén, több nézeteltérése támadt a harkivi kollégium vezetőségével, ezért kénytelen volt elhagyni a pedagógiai pályát. A '60-as években sok verses és prózában írt mese született tollából. Szkovoroda a következő 25 évet vándorlással töltötte, akkoriban írta filozófiai műveit, esszéit. Meséi Harkovi mesék címmel 1774-ben jelentek meg.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]