Hosszúfarkú cankó
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Bartramia longicauda (Bechstein, 1812) |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hosszúfarkú cankó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúfarkú cankó témájú médiaállományokat. |
A hosszúfarkú cankó (Bartramia longicauda) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó Bartramia nem egyetlen faja.[1][2]
Tartalomjegyzék |
Rendszerezés [szerkesztés]
Legközelebbi rokonai a pólingok.
Előfordulása [szerkesztés]
Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó, Aruba, Bermuda, a Dominikai Köztársaság, a Holland Antillák, Trinidad és Tobago, Belize, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama, Salvador, Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Paraguay, Peru, Suriname, Uruguay és Venezuela területén honos.
Kóborlásai során eljut az Antarktisz, Ausztrália, a Bahama-szigetek, Barbados, a Kajmán-szigetek, Horvátország, Kuba, Dánia, a Dominikai Közösség, a Falkland-szigetek, Franciaország, Gabon, Németország, Görögország, Grönland, Grenada, Guadeloupe, Izland, Írország, Olaszország, Málta, Mauritánia, Montserrat , Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Portugália, Szent Ilona, Saint-Pierre és Miquelon, Spanyolország, Egyesült Királyság, a Brit Virgin-szigetek, az Amerikai Virgin-szigetek területére is.
Magyarországi előfordulását először 2007-ben bizonyították, amikor - november 18. és 21. között - többször is észlelték a faj egy példányát a hortobágyi Nagyiván határában.[3]
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 28–32 centiméter, szárnyfesztávolsága 50–55 centiméteres.
Életmódja [szerkesztés]
Szöcskékkel, tücskökkel, ormányosbogarakkal, bogarakkal, lepkékkel, hangyákkal, legyekkel, százlábúakkal, pókokkal, csigákkal és földigilisztákkal táplálkozik, de néha eszik magvakat is.
Szaporodása [szerkesztés]
Fészekalja 4 tojásból áll.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2012. július 22.)
- ↑ Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2012. július 22.)
- ↑ A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottságának jelentése
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. május 16.)
- Védett fajok - magyar neve
További információk [szerkesztés]
- Lymnocryptes
- Madárfajok
- Kanada madarai
- Az USA madarai
- Mexikó madarai
- Aruba madarai
- Bermuda madarai
- A Dominikai Köztársaság madarai
- A Holland Antillák madarai
- Trinidad és Tobago madarai
- Belize madarai
- Costa Rica madarai
- Guatemala madarai
- Honduras madarai
- Nicaragua madarai
- Panama madarai
- Salvador madarai
- Argentína madarai
- Bolívia madarai
- Brazília madarai
- Chile madarai
- Kolumbia madarai
- Ecuador madarai
- Francia Guyana madarai
- Guyana madarai
- Paraguay madarai
- Peru madarai
- Suriname madarai
- Uruguay madarai
- Venezuela madarai
- Az Antarktisz madarai
- Ausztrália madarai
- A Bahama-szigetek madarai
- Barbados madarai
- A Kajmán-szigetek madarai
- Horvátország madarai
- Kuba madarai
- Dánia madarai
- A Dominikai Közösség madarai
- A Falkland-szigetek madarai
- Franciaország madarai
- Gabon madarai
- Németország madarai
- Görögország madarai
- Grönland madarai
- Grenada madarai
- Guadeloupe madarai
- Izland madarai
- Írország madarai
- Olaszország madarai
- Málta madarai
- Mauritánia madarai
- Montserrat madarai
- Hollandia madarai
- Új-Zéland madarai
- Norvégia madarai
- Portugália madarai
- A Szent Ilona-sziget madarai
- Saint-Pierre és Miquelon madarai
- Spanyolország madarai
- Az Egyesült Királyság madarai
- A Brit Virgin-szigetek madarai
- Az Amerikai Virgin-szigetek madarai
