Hosszú teju
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Tupinambis teguixin (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hosszú teju témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszú teju témájú médiaállományokat és Hosszú teju témájú kategóriát. |
A hosszú teju (Tupinambis teguixin) a hüllők (Reptilia) osztályába, a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó nagy termetű, szárazföldi gyíkfaj.
Elterjedése[szerkesztés]
Amazonas- és az Orinoco-medence, erdők és szavannák.
Megjelenése[szerkesztés]
80–100 centiméter nagyságú. Általában sárgásbarna testét szabálytalan, fekete keresztsávok és közöttük elszórt, kicsi, barnásfekete vagy fekete foltok tarkítják. A felnőtt példányok idővel egyre sötétebb színűek lesznek. Hosszú és erős lábaival gyorsan fut (a fiatalok csak a hátsó lábaikon is tudnak futni).
Életmód[szerkesztés]
Tápláléka emlősökből, madarakból, tojásokból, hüllőkből, kétéltűekből, ízeltlábúakból, növényzetből áll. Nappali életmódot folytat. Hosszú, vastag farkát védekezéskor ostorként használja. A varánuszokhoz hasonlóan a nagy Tupinambis-fajok is ragadozók. Bármilyen alkalmas méretű élő állatot elfogyasztanak, de megeszik a madár- és a kajmántojásokat, valamint a dögöt is.
Források[szerkesztés]
- Mark O'Shea, Tim Halliday. Hüllők és kétéltűek, Határozó Kézikönyvek sorozat 11. Taramix (1998). ISBN 978-963-87799-2-2
- Zipcodezoo szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 2.)[halott link]
