Horváth Miklós (matematikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horváth Miklós
Született1935. november 25.
magyarMagyarország,
Lovasberény
Elhunyt1986. szeptember 7. (50 évesen)
 NSZK, Gießen
BeceneveMitya
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
Foglalkozásamatematika-fizika szakos tanár
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Horváth Miklós (Lovasberény, 1935. november 25.Gießen, NSZK, 1986. szeptember 7.) matematika-fizika szakos tanár, a matematikai tudományok kandidátusa.

Életpályája[szerkesztés]

1959-ben diplomázott a szegedi egyetemen matematika-fizika tanári szakon, majd 1964 és 1967 között elvégezte a filozófia szakot az ELTE-n. 1984-ben a matematikai tudományok kandidátusa címet szerzett. 1979-ig Székesfehérvárott, a Teleki Blanka Gimnázium tanára. Láng Hugóval közösen egy évtizedre bekapcsolták a gimnáziumot a matematika tagozatos képzésbe. Diákjaitól a Mitya becenevet kapta. 1979-től haláláig az ELTE numerikus analízis tanszékének oktatója.

Kutatásai[szerkesztés]

Aktívan részt vett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) munkájában és matematikatörténeti, didaktikai kutatásokat végzett a Bolyai Társulat és az MTA megbízásából. Tudományos vizsgálataiban főleg Leibniz filozófiai és matematikai munkásságával foglalkozott. Anyaggyűjtés céljából sokat kutatott a hannoveri Leibniz-Archivumban. Több előadást tartott bel- és külföldön az általa feltárt Leibniz-anyagról.

Cikkek, könyvek[szerkesztés]

  • Matematikatörténeti tanulmányok című kiadatlan kéziratát az MTA Matematikai Kutató Intézete őrzi.
  • A végtelen kicsinek problémája a matematikában Leibniznél (Matematikai Lapok, 1978-1982. 1-3. füzet)
  • Leibniz „Methodus tangentium inversa seu defunctionibus” című kéziratáról (Matematikai Lapok, 1978-1983. 1-3. füzet)

Források[szerkesztés]