Horváth Jenő (hadtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Rónai Horváth Jenő (Drégelypalánk, 1852. december 30.Budapest, 1915. március 3.) magyar altábornagy, hadtörténész, katonai író, a Magyar Tudományos Akadémia 1884-től levelező-, majd 1910-től rendes tagja.

Tartalomjegyzék

Élete[szerkesztés]

A budapesti Ludovika Akadémián folytatott tanulmányait követően hadnagy lett 1876-ban. Ezek után elvégezte a bécsi hadiiskolát. 1885 és 1891 között a Ludovika Akadémián harcászatot és hadtörténelmet tanított, 1897 a budapesti 1. honvédgyalogezred parancsnoka és ezredes lett. 1903-ban tábornokká, 1909-ben a székesfehérvári, 1909-ben a kassai honvédkerület parancsnokává nevezték ki.

Művei[szerkesztés]

Több katonai tankönyv és számos hadtörténeti tanulmány szerzője. Kiadta az első magyar katonai évkönyvet, Zrínyi Miklós költő és hadvezér hadtudományi munkáit, megalapította és elindította a Magyar Hadtörténeti Könyvtárat és a Hadtudományi Közlemények című folyóiratot.

Főbb kötetei:

  • Harcászat (I–II., Bp., 1884)
  • Az egyetemes hadtörténelem vázlata (Bp., 1885)
  • Az újabbkori hadviselés történelme (Bp., 1895)
  • Magyar Hadi Krónika (I–II., Bp., 1896)

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. Online hozzáférés

További információk[szerkesztés]