Horváth Júlia Terézia

Horváth Júlia
Született	Horváth Júlia Terézia 1954. augusztus 8. Mór
Elhunyt	2002. október 12. (48 évesen) Székesfehérvár
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	irodalomtörténész, pedagógus
Iskolái	Pécsi Tanárképző Főiskola (–1975) Eötvös Loránd Tudományegyetem (1985–1987)
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth Júlia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Horváth Júlia (Terézia) (Mór, 1954. augusztus 8. – Székesfehérvár, 2002. október 12.) irodalomtörténész, magyar nyelv és irodalom és történelem szakos tanár, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum munkatársa, osztályvezetője.

Életútja

Alapfokú tanulmányait Móron végezte, majd 1975-ben diplomázott a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán. Ezután tanárként vállalt állást a móri Radnóti Miklós Általános Iskolában, ahol 1982-ig dolgozott. 1982–84 között a székesfehérvári 323. sz. Építőipari Szakmunkásképző Intézet tanára volt.

1984-től a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum népművelője, gyermekeknek, katonáknak tartott ismeretterjesztő képzéseket, ünnepségeket szervezett, kiállításokat rendezett. Elvégezte az ELTE kiegészítő magyar és történelem szakos egyetemi szintű képzését (1985–87), majd a rendszerváltás után az ELTE posztgraduális fotográfiatörténeti szakát. Később irodalom- és fotográfiatörténészi beosztásba került, haláláig az újkortörténeti gyűjtemény munkatársaként a múlt tárgyi emlékeit is gyűjtötte, kezelte.

Életműve

Elsősorban a Fejér megyei irodalmi kultuszok kutatójaként alkotott, többek között Gárdonyi Géza, Vörösmarty Mihály, Kodolányi János életművét kutatta. Foglalkozott a székesfehérvári színjátszás történetével, a múzeumban kiállításokat rendezett, országszerte tartott ismeretterjesztő előadásokat. Számos rangos konferencián tartott előadást. Közben székesfehérvári iskolákban is oktatott, vizsgáztatott, a városban folyó idegenvezetői képzésnek vezető oktatója volt. Több ízben elnyerte a székesfehérvári önkormányzat Lánczos Kornél – Szekfű Gyula ösztöndíját. Hosszú kutatómunkával feltérképezte és összegyűjtötte Székesfehérvár és Fejér megye fotográfusait, műtermeit, és jelentős fotótörténeti dokumentumtárat állított össze.

Kötetei

• Tanulmányok Németh Lászlóról. Az 1985. december 16-i székesfehérvári emlékülés előadásai; szerk. Bakonyi István, Horváth Júlia; Fejér Megyei Múzeumegyesület, Székesfehérvár, 1987 (A Fejér Megyei Múzeumegyesület kiadványai)
• Horváth Júlia: Ahol a költők teremnek: Vajda, Gárdonyi szülőföldjén. Székesfehérvár: Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, 1997.
• Horváth Júlia: Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, Agárd. Székesfehérvár: István Király Múzeum, 1988. (második kiadás 1998.)
• Horváth Júlia: Vörösmarty Mihály a polgári méltóság romantikus költője: a kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum. Székesfehérvár: Szent István Király Múzeum, 2001.

Tanulmányai

• Horváth Júlia: Németh László és Mezőszilas. In: Új Tükör, 23. évf. 4. sz. (1986). 11.
• Horváth Júlia: Stuhlweissenburg – Székesfehérvár (1688-1830). Alba Regia liberata, 1688-1830. Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága, Székesfehérvár, 1988. 21-30.
• Horváth Júlia: A szőllő lév-től az elfogyó borig... In: Reformkori magyar irodalmunk és a gondűző borocska. Irodalomtörténeti konferencia, Balatonfüred – Badacsony, 1990. május 18-19. 49-58.
• Horváth Júlia: Fejezetek a Fejér Megyei Hírlap történetéből, 1945. január 6-1960. január 6. Kézirat. 1997. VMMK olvasóterme.
• Horváth Júlia: Kodolányi János Székesfehérvárott. In: A mítosz, mint realitás. Tanulmányok Kodolányi Jánosról. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 1999. 31-37.
• Horváth Júlia: Emlékezés Boross Mihályra. Kiállítás Székesfehérváron. In: Magyar Múzeumok 5. évf. 3. sz. (1999. ősz) 46-48.
• Horváth Júlia: Virág Benedek és kortársai. In: Bástya/3, 2005. 231-237.
• Horváth Júlia: Boross Mihály, a népíró. In: Bástya/4, 2006. 57-62.
• Horváth Júlia: Vörösmarty Mihály szülőföldjén. In: Vörösmarty – mai szemmel. Árgus, Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár, 2000. 19-26.