Horváth János (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a közgazdászól, politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Horváth János (egyértelműsítő lap).
Horváth János
Horváth János az Európa Pont rendezvényén (2012)
Horváth János az Európa Pont rendezvényén (2012)
A Magyar Köztársaság/Magyarország országgyűlési képviselője
Hivatali idő
1998. június 18. – 2014. május 5.
A Magyar Köztársaság nemzetgyűlési képviselője
Hivatali idő
1945. november 29. – 1947. augusztus 29.
Született1921. november 7.
Cece
Elhunyt2019. november 25. (98 évesen)
Budapest
PártFKGP
(1942–1947, 1956)
Fidesz
(1998–2019)
Választókerületnagy-budapesti lista
(1945–1947)
országos lista
(1998–2010), Fejér megyei lista
(2010–2014)
Foglalkozásközgazdász, politikus
Iskolái
Díjak
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth János témájú médiaállományokat.

Horváth János (Cece, 1921. november 7. – Budapest, 2019. november 25.[1]) magyar közgazdász, politikus. 1945 és 1947 között nemzetgyűlési, majd 1998 és 2014 között országgyűlési képviselő. 1947-ben koholt vádak alapján elítélték, 1951-ben szabadult. Az 1956-os forradalom leverése után Amerikába távozott, az Indianapolis, Indianában lévő Butler Egyetem professzora volt. 1997-ben tért haza. 2003 és 2014 között a legidősebb képviselő és ebből adódóan az Országgyűlés korelnöke is volt.

Pályafutása[szerkesztés]

Édesapja halála után Budapestre került, ahol a Pannónia utcai polgári iskolába járt.[2] 1933-ban cserkész lett.[3] Középiskolába a Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolába került, ahol Szerb Antal is tanította.[2] Itt bekapcsolódott a református ifjúsági mozgalmakba, és az egyik Soli Deo Gloria kollégium elnökévé választották.[3] Társaival képezték magukat, járták a vidéket, hatással voltak rájuk a népi írók és különösen Szabó Dezső.[2]

1956 előtt[szerkesztés]

1940-ben érettségizett a Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskolában, Budapesten. Ekkor felvételt nyert a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Karára, ahol 1946-ban diplomázott. Tanulmányait munka mellett végezte el, a Nostra Általános Közraktár Vállalatnál volt könyvelő, majd főkönyvelő. 1945 és 1947 között a könyvelési részleg vezetője volt.

1944-ben részt vett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Mozgalomban, emiatt a Gestapo letartóztatta. Halálraítélték, de a börtönből sikerült megszöknie. 1945-ben a budapesti törvényhatósági bizottság tagjává választották. Ugyanebben az évben az FKGP színeiben (amelynek 1942 óta tagja volt), megválasztották nemzetgyűlési képviselőnek. Parlamenti működése alatt a miniszterelnök munkatársa, a Magyar Parasztszövetség gazdaságpolitikai igazgatója és az agrárszövetkezeti központ igazgatója is volt. Ugyanebben az időszakban a párt XIII. kerületi elnöke is. 1947. január 16-án a Magyar Közösség-ügyben koholt vádak alapján letartóztatták, majd ugyanebben az évben négyévi kényszermunkára ítélték. Parlamenti és törvényhatósági mandátumaitól megfosztották. 1951-ben szabadult. 1954-ig a Siemens Röntgengyárban, majd 1956-ig a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban munkás, illetve műszerész volt.

1956 után[szerkesztés]

Az 1956-os forradalom kitörésekor az Országos Gazdasági Újjáépítési Tanács ügyvezető elnöke lett. Emellett újra az FKGP XIII. kerületi szervezetének elnökévé választották. A forradalom leverése után emigrálni kényszerült. Előbb Strasbourgban a Magyar Forradalmi Tanács egyik szervezője, majd New Yorkban a Kossuth Alapítvány egyik létrehozója lett.

1958 és 1966 között hallgatott közgazdaságtant a Columbia Egyetemen, ahol meg is szerezte közgazdaság-tudományi doktorátusát. Amerikai tanulmányainak befejezése után az egyetem oktatója, majd 1968-tól a Butler Egyetem közgazdászprofesszora lett.[4] Kutatási területe az infláció, a munkanélküliség, az agrárszféra és a növekedés témakörét ölelték fel.

A rendszerváltás után többször hazalátogatott, 1997-ben költözött végleg Magyarországra. A Corvinus Egyetem vendégprofesszora volt. 1992-ben a Republikánus Párt jelöltje volt Indiana 10. számú választókerületében. 1998-ban, Orbán Viktor kérésére elvállalta a Fidesz gazdaságpolitikai bizottságának vezetését. A pártba is belépett. Az 1998-as országgyűlési választásokon a Fidesz országos listájáról bejutva 51 év után újra parlamenti mandátumot szerzett, ahogy 2002-ben és 2006-ban is. Varga László 2003-ban bekövetkezett halála után az Országgyűlés legidősebb tagja, s mint ilyen, korelnöke lett. 2010-ben a párt Fejér megyei területi listájáról jutott a parlamentbe, ahol 2006-tól volt a külügyi és határon túli magyarok bizottságának tagja. A 2014-es országgyűlési választáson már nem indult.

2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. Két és fél héttel a 98. születésnapja után hunyt el Budapesten, 2019. november 25-én, hétfő hajnalban.

Cecén helyezték örök nyugalomra református rítus szerint, 2019. december 19-én. A temetésen megjelent többek között Áder János köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Kocsis Máté.[5]

Családja[szerkesztés]

Nős, második házasságában élt. Felesége nyugdíjas számítástechnikus. Első házasságából egy lánygyermeke született. Három unokája van.

Díjai[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • Theory of Institutional Inflation
  • Chinese technology transfer to the Third World. A grants economy analysis; Praeger, New York–Washington–London, 1976 (Praeger special studies in international economics and development)
  • Industrial Concentration
  • A demokrácia fellegvárának építői. Csicsery-Rónay István, Horváth János, Török Bálint írásaiból; Századvég, Bp., 2002
  • Tiltott történelmünk, 1945-1947; szerk. Horváth János; Századvég, Bp., 2006
  • The legacy of the 1956 Hungarian revolution. With significant documents. Five participants forty years later; többekkel; szerk. Nagy Károly, Peter Pastor, ill. Szalay Lajos; Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Kör, New Brunswick, 2010
  • Nagy idők tanúja. Emlékkönyv Horváth János kilencvenedik születésnapjára; szerk., dokumentumvál., bibliográfia Farkas Judit Antónia; Polgári Magyarországért Alapítvány–Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoport, Bp., 2011
  • Élő történelem. Horváth Jánossal, a parlamenti képviselők doyenével beszélget Spangel Péter; Kairosz, Bp., 2012 (Magyarnak lenni)
  • Az élet sava-borsa. Horváth János életregénye; riporter Zsiros Mária, Menyhárt Ferenc; L'Harmattan, Bp., 2018
  • Két pogány közt, törhetetlenül. Horváth János és az ország háza; riporter Csúri Ákos; Cvikker Média, Bp., 2018

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ www.napi.hu: Meghalt Horváth János volt fideszes képviselő. Napi.hu. (Hozzáférés: 2019. november 25.)
  2. ↑ a b c Szilvay Gergely, Rajcsányi Gellért: Horváth János a múltról és a jövőről: Csak tudásra és jóakaratra van szükség (magyar nyelven). Mandiner, 2014. január 28. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  3. ↑ a b Elhunyt Fejér megye díszpolgára, Horváth János (magyar nyelven). FEOL, 2019. november 26. [2019. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  4. ↑ Embassy of Hungary Washington, D.C. – UPCOMING EVENT: Hungary's Journey to Democracy - November 7 at 6:00 PM (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs and Trade, Government of Hungary, 2013. november 4. [2017. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 26.)
  5. ↑ Áder: Horváth János formálni akart, a világot és benne önmagát. hirtv.hu, 2019. december 19. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. ↑ Elhunyt Fejér megye díszpolgára, Horváth János Archiválva 2019. november 28-i dátummal a Wayback Machine-ben feol.hu
  7. ↑ Meghalt Horváth János origo.hu
  8. ↑ Halálra ítélték, meghurcolták – nem tört meg a kilencvenhét éves hős pecsma.hu

Források[szerkesztés]


Elődje:
Varga László
Az Országgyűlés korelnöke
2003 – 2014
 Utódja:
Turi-Kovács Béla
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Horváth_János_(politikus)&oldid=26467161”