Horváth Ferenc (labdarúgó, 1874)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horváth Ferenc
Személyes adatok
Születési dátum1874. szeptember 26.
Születési helySöjtör, Magyarország
Halálozási dátum1932. december 8. (58 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Állampolgárságmagyar
Posztfedezet
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1899–1902Magyar 1867-1918 FTC8(1)
Nemzeti játékvezetés
IdőszakBajnokságStátusz
1901–1910NB Ijátékvezető
Nemzetközi játékvezetés
IdőszakKonföderációStátusz
1902–1910FIFAjátékvezető
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
SablonWikidataSegítség

Horváth Ferenc, Horn (Söjtör, 1874. szeptember 26.Budapest, 1932. december 8.) magyar labdarúgó, sportvezető, nemzetközi labdarúgó-játékvezető.

Pályafutása[szerkesztés]

Játékosként[szerkesztés]

Az 1899-ben alakult Ferencvárosi Torna Club (FTC) alapító labdarúgója, csapatkapitánya. A Ferencvárosban összesen 10 mérkőzésen (8 bajnoki, 2 nemzetközi) szerepelt és 1 gólt szerzett (bajnoki).

Játékvezetőként[szerkesztés]

Nemzeti játékvezetés[szerkesztés]

Az első hazai, önként vállalt bírók egyike. Az egymás után alakuló labdarúgó-egyesületek felkészülési, illetve barátságos mérkőzéseinek volt az FTC csapat-játékvezetője – ha saját csapatában nem játszott, akkor elfogadta a másik csapat meghívását. Játékvezetésből 1901-ben Stobbe Ferenc társaságában Budapesten, az MLSZ tanácsa előtt vizsgázott. 1904-ben lett az NB I játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1910-ben visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 22.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1904. május 22. Amerikai úti pálya, Budapest első NB I-es mérkőzése MÚEFővárosi TC 5 – 0 Zárt kapus
1910. május 22. Amerikai úti pálya, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése Terézvárosi TCBTC 3 – 3 Zárt kapus

Nemzetközi játékvezetés[szerkesztés]

1902–1910 között részese volt a magyar-osztrák válogatott mérkőzések maratoni találkozóinak.

# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
  1904. június 2. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország  3 – 0  Ausztria barátságos -
Összesen 1 mérkőzés

Nemzetközi kupamérkőzések[szerkesztés]

Vezetett kupadöntők száma: 1

Osztrák labdarúgókupa[szerkesztés]

Az osztrák kupát kiíró bizottság felkérésére az egyik elődöntő mérkőzést vezethette.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény
1901. november 4 Kijelölt pálya, Bécs egyik elődöntő Vienna CricketWiener AC 4 – 2

Sportvezetőként[szerkesztés]

A sportág fejlődését elősegítő egyik aktivista, aki javasolta, hogy a klubok szövetségbe egyesüljenek. Az 1901. január 19-én a szavazáson a Ferencvárosi TC-t Kárpáti Béla társaságában képviselte. A megalakult Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) első elnökségének főtitkára (1901–1902). Kidolgozta az MLSZ első szabályzatát. Összeírták a bírókat, akiket előbb az MLSZ tanácsa, majd Intézőbizottsága a küldött.1903-ban az első Bírói Bizottság tagja. Az első bíróvizsga időpontja 1901. augusztus 10.

Gillemot Ferenc az MLSZ első alelnöke 1901. február 17-én az induló első bajnokság előtt egy nappal, február 16-án mutatta be a játékszabályokat. A szabályokat a Magyar Atlétikai Szövetség (MASz) futballsportosztálya dolgozta ki az angol futball szövetség által kiadott Referees Chart alapján. Az MLSZ tanácsa a kidolgozott szabályokat elfogadva, stiláris változtatásokra visszaadta a kijelölt bizottságnak – tagjai Gillemot Ferenc, Horváth Ferenc, Füzeséry Árpád, Bartos Károly – voltak.

Írásai[szerkesztés]

  • A modern hazai sportújságírás egyik úttörője. Írásai 1903-tól folyamatosan jelentek meg, a Sport-Világban, a Nemzeti Sportban. 1910-től előbb társszerkesztője, majd szerkesztője a Sport-Világnak
  • 1926-ban megjelent A professzionizmus bevezetése feltételeire és módozataira nézve a magyar labdarúgó érdekeltségek között létrejött megállapodások - munkája.

Szakmai sikerek[szerkesztés]

1910 végén az MLSZ tízéves. A jubileumi díszközgyűlésen Kárpáti Bélának, Iszer Károlynak, Horváth Ferencnek a labdarúgásban kifejtett munkájuk elismeréseként márványtáblát ajándékozott, Stobbe Ferenc képét megfestette a tanácsterem részére, Ray Ferencnek pedig emlékérmet adományozott.

Források[szerkesztés]

  • Nagy Béla: Fradisták – Portréalbum 1. Budapest: Ferencvárosi Torna Club. 1979. ISBN 0719000084179  
  • Gerhárd Lajos: A magyar sport pentheonja I-II. és III-IV. kötet - 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat
  • (1969) „újságcikk”. Játékvezető 1969. X. évfolyam.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]