Horváth Cirill

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horváth Cirill
Horváth Cirill.JPEG
Született 1865. november 25.
Veszprém
Elhunyt 1941. július 19. (75 évesen)
Balatonalmádi
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth Cirill témájú médiaállományokat.

Horváth Cirill (Veszprém, 1865. november 25.Balatonalmádi, 1941. július 19.) magyar irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülővárosában járt iskolába, majd a hatodik osztály elvégzése után, 1882 augusztusában Zircen a ciszterci rendbe lépett. Az újoncév leteltével gimnáziumi tanulmányait Egerben folytatta, és 1885-ben fejezte be. A teológiai tudományokat 1885-1886-ban az innsbrucki egyetemen, 1886-tól 1887-ig Zircen a rendi hittudományi intézetben, majd az intézet 1887-ben történt áthelyezése után Budapesten hallgatta. 1889. augusztus 11-én szentelték pappá. 1889-ig egyúttal hallgatója volt a Budapesti Egyetemnek, ahol 1889-ben bölcsészdoktori, 1890-ben tanári diplomát szerzett. 1890-ben a ciszterci rend frissen képzett pap-tanáraként Baján működött a gimnáziumban, egészen 1894-ig. Magyart, latint, görögöt, művelődéstörténetet, rendkívüli tárgyként franciát tanított. Rábízták az ifjúsági könyvtár és az önképzőkör vezetését is. 1894 őszétől saját kérésére az egri Ciszterci Gimnáziumba helyezték. Itt 1896-ig tanított. 1895-ben egyetemi magántanárrá habilitálták.

1897-től – miután a rendből kilépett – a budapesti Református Gimnázium, 1902-től a sárospataki Református Főiskola tanára volt. 1905-től budapesti reáliskolai tanár, 1911–től 1930-ig igazgató 1923-tól a Budapesti Egyetem címzetes nyilvános rendkívüli tanára volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1912-ben levelező-, 1925-ben rendes tagjai közé iktatta.

Műveiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerkesztőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tóth Kálmán emlékalbum. Baja, 1894. 196 oldal
  • Sárospataki Füzetek, 1904–1905
  • Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel látta el a Régi Magyar Költők Tára I. kötetének új kiadását (Középkori magyar verseink, Bp., 1921), valamint Csokonai műveinek népszerű, nem teljes kiadását.

Íróként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zárda-dalok. Pápa, 1884.
  • Két régi dráma 1807-1832. Szombathely, 1886. (1. Katica. Rosty Zsigmondtól, 1832. ; 2. Arandó és Miranda 1807.)
  • Berzsenyi és a Mondolat. In: Vasmegyei Lapok, Szombathely, 1888.
  • Temesvári Pelbárt és beszédei. In: Egyetemes Philologiai Közlöny Pótkötete. Budapest, 1889.
  • Temesvári Pelbárt és codexeink. In: Budapest Szemle. Budapest, 1891.
  • Nemzeti irodalmunk a reformációig. In: Katholikus Szemle. Budapest, 1891.
  • A magyar nemzeti irodalom története. A középiskolák felső osztályai számára. Budapest, 1893. *Pomerius (Temesvári Pelbárt, Bp., 1894)
  • Beszéd, melyet 1894. jún. 3. Baján Tóth Kálmán érc-szobrának leleplezése alkalmából mondott. Baja, 1894.
  • Jókairól. In: Heves vármegyei Hírlap, Eger, 1894.
  • A régi magyar irodalom története (Bp., 1899)
  • Szent László legendáink eredetéről (Bp., 1928)

Számos tanulmányt és karcolatot írt a régi magyar irodalom történetével kapcsolatban szakfolyóiratokba.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth Cirill témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

G. P.: Horváth Cirill. In: Irodalomtörténet, 1941.