Horváth Cirill

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horváth Cirill
Horváth Cirill.JPEG
Született 1865. november 25.
Veszprém
Elhunyt 1941. július 19. (75 évesen)
Balatonalmádi
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész

Horváth Cirill (Veszprém, 1865. november 25.Balatonalmádi, 1941. július 19.) magyar irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülővárosában járt iskolába, majd a hatodik osztály elvégzése után, 1882 augusztusában Zircen a ciszterci rendbe lépett. Az újoncév leteltével gimnáziumi tanulmányait Egerben folytatta, és 1885-ben fejezte be. A teológiai tudományokat 1885-1886-ban az innsbrucki egyetemen, 1886-tól 1887-ig Zircen a rendi hittudományi intézetben, majd az intézet 1887-ben történt áthelyezése után Budapesten hallgatta. 1889. augusztus 11-én szentelték pappá. 1889-ig egyúttal hallgatója volt a Budapesti Egyetemnek, ahol 1889-ben bölcsészdoktori, 1890-ben tanári diplomát szerzett. 1890-ben a ciszterci rend frissen képzett pap-tanáraként Baján működött a gimnáziumban, egészen 1894-ig. Magyart, latint, görögöt, művelődéstörténetet, rendkívüli tárgyként franciát tanított. Rábízták az ifjúsági könyvtár és az önképzőkör vezetését is. 1894 őszétől saját kérésére az egri Ciszterci Gimnáziumba helyezték. Itt 1896-ig tanított. 1895-ben egyetemi magántanárrá habilitálták.

1897-től – miután a rendből kilépett – a budapesti Református Gimnázium, 1902-től a sárospataki Református Főiskola tanára volt. 1905-től budapesti reáliskolai tanár, 1911–től 1930-ig igazgató 1923-tól a Budapesti Egyetem címzetes nyilvános rendkívüli tanára volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1912-ben levelező-, 1925-ben rendes tagjai közé iktatta.

Műveiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerkesztőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tóth Kálmán emlékalbum. Baja, 1894. 196 oldal
  • Sárospataki Füzetek, 1904–1905
  • Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel látta el a Régi Magyar Költők Tára I. kötetének új kiadását (Középkori magyar verseink, Bp., 1921), valamint Csokonai műveinek népszerű, nem teljes kiadását.

Íróként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zárda-dalok. Pápa, 1884.
  • Két régi dráma 1807-1832. Szombathely, 1886. (1. Katica. Rosty Zsigmondtól, 1832. ; 2. Arandó és Miranda 1807.)
  • Berzsenyi és a Mondolat. In: Vasmegyei Lapok, Szombathely, 1888.
  • Temesvári Pelbárt és beszédei. In: Egyetemes Philologiai Közlöny Pótkötete. Budapest, 1889.
  • Temesvári Pelbárt és codexeink. In: Budapest Szemle. Budapest, 1891.
  • Nemzeti irodalmunk a reformációig. In: Katholikus Szemle. Budapest, 1891.
  • A magyar nemzeti irodalom története. A középiskolák felső osztályai számára. Budapest, 1893. *Pomerius (Temesvári Pelbárt, Bp., 1894)
  • Beszéd, melyet 1894. jún. 3. Baján Tóth Kálmán érc-szobrának leleplezése alkalmából mondott. Baja, 1894.
  • Jókairól. In: Heves vármegyei Hírlap, Eger, 1894.
  • A régi magyar irodalom története (Bp., 1899)
  • Szent László legendáink eredetéről (Bp., 1928)

Számos tanulmányt és karcolatot írt a régi magyar irodalom történetével kapcsolatban szakfolyóiratokba.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth Cirill témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

G. P.: Horváth Cirill. In: Irodalomtörténet, 1941.