Horváth Béla (költő)

Horváth Béla
Született	1908. május 25. Budapest
Elhunyt	1975. november 26. (67 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró költő fordító lapszerkesztő
Sírhelye	Farkasréti temető (35-6-35)
Sablon • Wikidata • Segítség

Horváth Béla (Budapest, 1908. május 25. – Budapest, Terézváros, 1975. november 26.) magyar költő, újságíró, műfordító, lapszerkesztő, pedagógus.

Életpályája

Horvát József cipészsegéd és Miovácz Apollónia fia. Középiskolai tanulmányait Veszprémben végezte, ahol részt vett a katolikus diákmozgalomban. Ezt követően Párizsba utazott tanulmányútra. Első írásai a Napkeletben jelentek meg. 1927-ben adták ki első verseskötetét, ugyanettől az évtől kezdve Budapesten dolgozott mint újságíró. A katolikus Nemzeti Újság munkatársa volt, továbbá a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.

Egyik alapítója 1935-ben a Vigiliának és 1936-ban a Szép Szónak. 1937–1941 között az Esti Kurír újságírója és egyúttal irodalmi szerkesztője volt. 1937-ben jelen volt József Attila temetésén, melyen elmondott verse miatt letartóztatták, ám Mónus Illés jóvoltából hamarosan elengedték. 1938-ban cikkei miatt izgatás vádjával fél évre börtönbe zárták. 1939-ben Volksbund-ellenes írása miatt lázítással vádolták meg. 1942-ben egy Vajthó László által szerkesztett lírai antológiáról írt kritikájában az antológia költőit – Radnóti Miklós, Rónai Mihály András, Vas István, Faludy György stb. – „irodalmi alvilág”-nak bélyegezte, s ez a cikke hozzájárult Radnóti és a többiek meghurcolásához. Ugyanakkor – és ez mélyen jellemző Horváth Bélára – az ebben az évben megjelenő Pepinka szép kisasszony című regényében a szerelmi történet hátterében háború- és németellenes nézeteit fejtette ki. 1943-tól megszakításokkal büntetőszázadban szolgált, 1945-ben amerikai hadifogságba került. Szabadulása után 1945–1948 között Rómában dolgozott újságíróként. 1948–1952 között a genovai ferences iskolában történelmet tanított. 1952-től tíz évig Németországban, Münchenben élt; 1957-ig a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. 1957–1958-ben a müncheni Látóhatár egyik szerkesztőjeként működött.

1962-ben a konszolidálódásra törekvő Kádár-rezsim „örömmel fogadta” Horváth Béla hazatérését, és engedélyezte számára, hogy korábbi lapjának (Látóhatár) nevét megtartva folyóiratot szerkeszthessen. A lap szemléző-jellegű volt, első közlések általában nem jelentek meg benne, a kevés kivételek egyike az 1964–1968 között publikált Emlékezések és magyarázatok című visszatekintés, amelyben Horváth önfelmentés szándékával elemzi addigi életútját.

Művei

• Galamb (vers, Sík Sándorral, 1927)
• Szőlőhegy délben (versek, 1929)
• Minden mozdulatlan (versek, 1931)
• Minden kapudon keresztül (költemények prózában, 1932)
• Legjobb a lehetetlen (versek, 1935)
• Utolsó jelenések (versek, 1937)
• Pogányság vagy kereszténység, szolgaság vagy szabadság (tanulmány, 1938)
• Szabadító angyal (versek, 1939)
• A csodálatos szőlőtő. A kis kanász viaskodása (elbeszélő költemények, 1941)
• Hol vagy te nép? Összegyűjtött versek (összegyűjtött versek, 1942)
• Pepinka szép kisasszony. Egy szerelem története. (regény, 1942)
• Karnevál (vers, 1942)
• Húsz olasz költő (műfordítások, 1942)
• Nyugati szél (műfordítás, 1943)
• Versek (versek, 1955)
• A végkor (versek, 1962)

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek, ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Budapest, 1999, Könyvkuckó kiadó. ISBN 9-638157-91-7

További információk

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• A magyar irodalom története. 1945–1975. Szerk. Béládi Miklós. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986.
• Kortárs magyar írók. 1945-1997. Szerk. F. Almási Éva. Enciklopédia Kiadó, 1998-2000.
• Ungvári Tamás: Szegény ripők. Mozgó Világ, 37. évf. 12. sz. (2011. december)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Révay József, Kőhalmi Béla. Bp., Hungária, 1947.
• Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. ISBN 963-14-1604-6
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
• Mérő Ferenc: Emigrációs magyar irodalom lexikona. Köln-Detroit-Wien, Amerikai Magyar Kiadó, [1966].
• Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Budapest, Szent István Társulat, 1993-.
• Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Bp., Hitel, 1992.
• Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9  
• Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
• Koloman Mildschütz: Bibliographie der ungarischen Exilpresse. 1945-1975. (München, 1977)
• Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. 1945-1985. (Bern, 1985)
• Új Hungária; 1953/39
• Új Hungária; 1954/19. (Andreánszky I.)
• Új Hungária; 1954/40
• Katolikus Szemle (Róma); 1956/1. (Tóth L.)
• Szabad Magyarság; 1962/15. (Fiala F.)
• Életünk (Croydon); 1962/2-3. (a. i.)
• Népszava (London); 1963/5. (Petrus)
• Irodalmi Újság (London, Párizs); 1976/1-2. (Ignotus P.)