Hortobágy (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Hortobágy (egyértelműsítő lap).
 A településen világörökségi helyszín található 
Hortobágy
A hortobágyi kilenclyukú híd 2008-ban
A hortobágyi kilenclyukú híd 2008-ban
Hortobágy címere
Hortobágy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásBalmazújvárosi
Jogállásközség
PolgármesterJakab Ádám András (független)[1]
Irányítószám4071
Körzethívószám52
Népesség
Teljes népesség1231 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség5,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület284,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 34′ 60″, k. h. 21° 09′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 60″, k. h. 21° 09′ 06″
Hortobágy (Hajdú-Bihar vármegye)
Hortobágy
Hortobágy
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Hortobágy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hortobágy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hortobágy (németül: Harbachtal, románul: Hârtibaciu) község Hajdú-Bihar vármegye Balmazújvárosi járásában; Magyarország legnagyobb területű községe.[3]

Fekvése[szerkesztés]

A Hortobágyi Csárda műemlék épülete

Az azonos nevű tájegység központjában, a Tiszántúlnak és a Nagykunságnak is nagyjából a középső részén helyezkedik el, a Hortobágy folyó mellett.

Több külterületi lakott hely is tartozik hozzá, ezek közül a jelentősebbek: Árkus, Halastó, Kónya, Kun György-telep, Máta és Szásztelek.

A közvetlenül határos települések: északkelet és kelet felől Balmazújváros, délkelet felől Nagyhegyes, dél felől Nádudvar, délnyugat felől Nagyiván, nyugat felől Kócsújfalu (Tiszafüred különálló településrésze) és Egyek, északnyugat felől pedig Tiszacsege. Határszéle délen, egy szakaszon érintkezik egy Hajdúszoboszlóhoz tartozó, lakatlan külterülettel is, de az üdülőváros amúgy távol esik tőle.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 33-as főút, ezen érhető el Debrecen és Füzesabony-Tiszafüred felől is. Egyekkel a 3322-es út köti össze. Különálló településrészei közül Máta a 33 114-es, Halastó a 33 115-ös számú mellékúton közelíthető meg, a többi csak önkormányzati utakon érhető el.

A hazai vasútvonalak közül a Debrecen–Füzesabony-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja van itt: Debrecen felől előbb Hortobágy vasútállomás, a településközpont északi felében – ennek közúti elérését a 33 322-es számú mellékút teszi lehetővé –, majd Hortobágyi Halastó megállóhely a névadó településrész, illetve a hortobágyi halastó-rendszer több tóegységének közvetlen közelében. Határszéléhez nagyon közel fekszik még a füzesabonyi vonal Kónya megállóhelye is, amely Kónya nevű településrészét szolgálja ki, de maga a megálló már épp teljes terjedelmével balmazújvárosi területen helyezkedik el.

Hortobágyi Halastó megállóhely különlegessége, hogy egyben egy keskeny nyomtávú vasútvonalnak a végállomása is: innen indul az eredetileg gazdasági célokra létrehozott, de ma már csak turisztikai célokat szolgáló Hortobágy-halastavi Kisvasút. E vonal egyik érdekessége, hogy (végállomásait nem számítva) a közbenső megállóhelyeit ismert ornitológusokról, természetvédőkről nevezték el.

Története[szerkesztés]

A Kilenclyukú híd helyén az 1697-ben épült fahíd szolgált átkelő gyanánt. A Debrecen felöli hídfőjének északi oldalára 1699 nyarán építették meg a Hortobágyi Csárdát, amelynek kocsmárosát Debrecen városa egyúttal a vámszedéssel is megbízta. A déli oldalra 1785-ben szekérállást építettek, később ebből alakították ki a mai Pásztormúzeum épületét. 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján épült meg a „Hortobágyi Kilenclyukú híd”, amely Közép-Európa mindeddig leghosszabbnak tartott közúti kőhídja. 1891. augusztus 5-én adták át a települést átszelő vasútvonalat, amely növelte az érdeklődést a terület, különösen a nyaranta megrendezett pásztortalálkozó és a hídi vásár iránt.

A mai Hortobágy területe 1952-ig Debrecen határához tartozott, akkor Balmazújvároshoz csatolták, végül 1966-ban alakult önálló községgé.[4]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Duró László független[5]
1994–1998 Cseri Géza József SZDSZ[6]
1998–2002 Cseri Géza MSZP-SZDSZ[7]
2002–2006 Titi Éva független[8]
2006–2009 MSZP-SZDSZ[9] 2009 őszén elhunyt[10]
2010–2010 Vincze Andrásné független[11] időközi választás 2010. március 7.[11]
2010–2014 független[12]
2014–2019 független[13]
2019-től Jakab Ádám András független[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1498
1500
1470
1286
1253
1231
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98,8%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát, és 1,2%-a cigánynak.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,7%, református 13,8%, görögkatolikus 0,9%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 51,7% (22,8% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,2% szlováknak, 0,2% románnak, 0,2% lengyelnek, 0,1% szlovénnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,9% volt református, 8,1% római katolikus, 1,7% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 1% evangélikus, 48,2% felekezeten kívüli (23,5% nem válaszolt).[16]

Infrastruktúra[szerkesztés]

Hortobágyot érinti a 33-as főútvonal, valamint önálló vasútállomással rendelkezik a Debrecen–Füzesabony-vasútvonalon.

A községben óvoda, általános iskola és diákotthon működik, valamint több szálláshely és egy hotel. A község Magyarország egyik legkisebb népsűrűségű települése.

Nevezetességei[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Hortobágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2023. január 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  4. ↑ Hortobágy története a KSH Helységnévtárában[halott link]
  5. ↑ Hortobágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Hortobágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  7. ↑ Hortobágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  8. ↑ Hortobágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  9. ↑ Hortobágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  10. ↑ Elhunyt Hortobágy polgármestere. (Hozzáférés: 2009. november 26.)
  11. ↑ a b Hortobágy települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2010. március 7. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  12. ↑ Hortobágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  13. ↑ Hortobágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 22.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Hortobágy Helységnévtár
  16. ↑ Hortobágy Helységnévtár
Jó Pásztor ökumenikus templom
Jó Pásztor ökumenikus templom kényszermunkatábor emléktábla

Képgaléria[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hortobágy_(település)&oldid=26831458”