Horn Ede
| Horn Ede | |
| Horn Ede portréja a Vasárnapi Újságban | |
| Születéskori neve | Eichorn Ede |
| Született | Vágújhely 1825. szeptember 25. |
| Elhunyt | 1875. november 2. (50 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | közgazdász, statisztikus |
| Fontosabb munkái | Zur Judenfrage in Ungarn (Ofen, 1847) A reformált zsidóság elvei (Buda, 1848) Népfelség (Pest, 1849) Ludwig Kossuth (III. Leipzig, 1851) Franz Rákóczy II. (Leipzig, 1854) Bankszabadság különös tekintettel a magyar bank mozgalomra (Pest, 1870) Államháztartásunk rendezéséről (Bp., 1874) |
Horn Ede (szül. Eichorn, Vágújhely, 1825. szeptember 25. – Budapest, 1875. november 2.) magyar közgazdász, statisztikus, liberális politikus.
Tartalomjegyzék |
Életpályája[szerkesztés]
Rabbinak készült. Nyitrai, pozsonyi és prágai teológiai tanulmányai után Pesten a bölcsészeti karon tanult. 1848-ban ő szerkesztette a Der ungarische Israelit című hetilapot, majd 1849-ben Bak Ignác Vilmossal együtt a Die Theisz című politikai lapot, amelynek csak négy száma jelent meg. Izraelita tábori lelkészként részt vett a szabadságharcban, ami miatt kénytelen volt külföldre menekülni.
1850-1851-ben többnyire Lipcsében, később Brüsszelben, majd állandó jelleggel Párizsban telepedett le, ahol nemsokára, mint kiváló közgazdász gazdasági társaságok tagja, újságok gazdasági rovatainak vezetőjeként működött. Tagja volt a Société d'économie politique-nak és a Journal des Débats nemzetgazdasági részének szerkesztője. Különösen a napóleoni rezsim pénzügyi intézkedései ellen erős támadást intézett; a munkások érdekében is többször erélyesen felszólalt. Széles körű publicisztikai működést fejtett ki, különösen az emigrációban, a közgazdaság és statisztika terén, de politikai kérdésekben is nyilatkozott.
1860-ban Giuseppe Garibaldi légiójának tagja, majd a Szuezi-csatorna Bizottság másodtitkára volt. Bár már 1867-ben felajánlották neki a Pester Lloyd szerkesztői posztját, ez meghiúsult. Csak 1869-ben tért vissza Magyarországra és a Neuer Freier Lloyd szerkesztője lett.
Hazatérése után a Tisza Kálmán által vezérelt ellenzékhez csatlakozott. 1870-ben Pozsonyban megválasztották képviselőnek. Közreműködött a Pest-Budai Munkásképző Egylet megalakításában, megkísérelte azt polgári vezetés alá vonni. 1875-ben kereskedelmi államtitkár lett, azonban hamarosan elhunyt.
Nevezetesebb munkái[szerkesztés]
- Zur Judenfrage in Ungarn (Ofen, 1847);
- A reformált zsidóság elvei (Buda, 1848);
- Népfelség (Pest, 1849);
- Zur ungarisch – österreichischen Zentralisationsfrage (Lipcse, 1850);
- Spinoza's Staatslehre (Dessau, 1851);
- Ludwig Kossuth (III. Leipzig, 1851);
- Franz Rákóczy II (Leipzig, 1854);
- Statistisches Gemälde des Königreichs Belgien (Brüsszel, 1853);
- Bevölkerungswissenschaftliche Studien aus Belgien (Lipcse, 1854);
- Brüssel nach seiner Vergangenheit u. Gegenwart (ugyanott, 1855);
- Das Kreditwesen in Frankreich (u. o. 1856);
- John Law (u. o. 1858);
- La Hongrie et l'Autriche de 1848-59 (Párizs, 1859);
- Annuaire international du crédit public 1859-61;
- Liberté et nationalité (u. o. 1860);
- La Hongrie en face de l'Autriche (u. o. 1860);
- Les finances de l'Autriche (u. o. 1860);
- La Hongrie et la crise européenne (u. o. 1860);
- La crise cotonniere et les textiles indigenes (u. o. 1863);
- Du progres économique en Égypte (Alexandria, 1864);
- La liberté des banques (Páris 1866, német és magyar fordításban is);
- L'économie politique avant les physiocrates (Párizs, 1867, a francia akadémia által elismert pályamű);
- Caisses syndicales (Párizs, 1867);
- Le bilan de l'empire (u. o. 1868);
- Frankreichs Finanzlage (Bécs 1868);
- Salut au troisieme milliard (Páris 1868);
- Les finances de l'hôtel de ville (u. o. 1869);
- Bankszabadság különös tekintettel a magyar bank mozgalomra (Pest, 1870);
- Államháztartásunk rendezéséről (Budapest 1874).
- La grande nation 1870-1871, avec préface de Jules Simon (posztumusz, Párizs 1871). Ezen önállóan megjelent munkákon kívül számos cikke és értekezése jelent meg hazai és külföldi politikai és szaklapokban.
Emlékezete[szerkesztés]
Korábban az ő nevét viselte a mai Weiner Leó utca Budapest VI. kerületében.
Források[szerkesztés]
- A Pallas nagy lexikona
- Magyar életrajzi lexikon
- Horn Ede - a rabbi, a politikus, a nemzetgazdász
- Horn Ede - Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
- Miskolczy Ambrus: A magyar-zsidó identitástudat forrásvidékén. Horn Edével a reformkorban
- Magyar statisztikusok
- Magyar közgazdászok
- Magyar újságírók
- Balközép Párt-tagok
- Szabadelvű Párt-tagok
- Zsidó származású magyarok
- Zsidó származású közgazdászok
- Zsidó származású politikusok
- Zsidó származású újságírók
- Magyarországi szabadkőművesek
- Zsidó származású szabadkőművesek
- Nevet változtatott személyek
- 1825-ben született személyek
- 1875-ben elhunyt személyek
- Vágújhelyiek
- A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők

