Horn Ede

Horn Ede
Horn Ede portréja a Vasárnapi Újságban
Születéskori neve	Eichorn Ede
Született	Vágújhely 1825. szeptember 25.
Elhunyt	Budapest 1875. november 2. (50 évesen)
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	közgazdász, statisztikus
Fontosabb munkái	Zur Judenfrage in Ungarn (Ofen, 1847) A reformált zsidóság elvei (Buda, 1848) Népfelség (Pest, 1849) Ludwig Kossuth (III. Leipzig, 1851) Franz Rákóczy II. (Leipzig, 1854) Bankszabadság különös tekintettel a magyar bank mozgalomra (Pest, 1870) Államháztartásunk rendezéséről (Bp., 1874)

Horn Ede (szül. Eichorn, Vágújhely, 1825. szeptember 25. – Budapest, 1875. november 2.) magyar közgazdász, statisztikus, liberális politikus.

Életpályája

Rabbinak készült. Nyitrai, pozsonyi és prágai teológiai tanulmányai után Pesten a bölcsészeti karon tanult. 1848-ban ő szerkesztette a Der ungarische Israelit című hetilapot, majd 1849-ben Bak Ignác Vilmossal együtt a Die Theisz című politikai lapot, amelynek csak négy száma jelent meg. Izraelita tábori lelkészként részt vett a szabadságharcban, ami miatt kénytelen volt külföldre menekülni.

1850-1851-ben többnyire Lipcsében, később Brüsszelben, majd állandó jelleggel Párizsban telepedett le, ahol nemsokára, mint kiváló közgazdász gazdasági társaságok tagja, újságok gazdasági rovatainak vezetőjeként működött. Tagja volt a Société d'économie politique-nak és a Journal des Débats nemzetgazdasági részének szerkesztője. Különösen a napóleoni rezsim pénzügyi intézkedései ellen erős támadást intézett; a munkások érdekében is többször erélyesen felszólalt. Széles körű publicisztikai működést fejtett ki, különösen az emigrációban, a közgazdaság és statisztika terén, de politikai kérdésekben is nyilatkozott.

1860-ban Giuseppe Garibaldi légiójának tagja, majd a Szuezi-csatorna Bizottság másodtitkára volt. Bár már 1867-ben felajánlották neki a Pester Lloyd szerkesztői posztját, ez meghiúsult. Csak 1869-ben tért vissza Magyarországra és a Neuer Freier Lloyd szerkesztője lett.

Hazatérése után a Tisza Kálmán által vezérelt ellenzékhez csatlakozott. 1870-ben Pozsonyban megválasztották képviselőnek. Közreműködött a Pest-Budai Munkásképző Egylet megalakításában, megkísérelte azt polgári vezetés alá vonni. 1875-ben kereskedelmi államtitkár lett, azonban hamarosan elhunyt.

Nevezetesebb munkái

• Zur Judenfrage in Ungarn (Ofen, 1847);
• A reformált zsidóság elvei (Buda, 1848);
• Népfelség (Pest, 1849);
• Zur ungarisch – österreichischen Zentralisationsfrage (Lipcse, 1850);
• Spinoza's Staatslehre (Dessau, 1851);
• Ludwig Kossuth (III. Leipzig, 1851);
• Franz Rákóczy II (Leipzig, 1854);
• Statistisches Gemälde des Königreichs Belgien (Brüsszel, 1853);
• Bevölkerungswissenschaftliche Studien aus Belgien (Lipcse, 1854);
• Brüssel nach seiner Vergangenheit u. Gegenwart (ugyanott, 1855);
• Das Kreditwesen in Frankreich (u. o. 1856);
• John Law (u. o. 1858);
• La Hongrie et l'Autriche de 1848-59 (Párizs, 1859);
• Annuaire international du crédit public 1859-61;
• Liberté et nationalité (u. o. 1860);
• La Hongrie en face de l'Autriche (u. o. 1860);
• Les finances de l'Autriche (u. o. 1860);
• La Hongrie et la crise européenne (u. o. 1860);
• La crise cotonniere et les textiles indigenes (u. o. 1863);
• Du progres économique en Égypte (Alexandria, 1864);
• La liberté des banques (Páris 1866, német és magyar fordításban is);
• L'économie politique avant les physiocrates (Párizs, 1867, a francia akadémia által elismert pályamű);
• Caisses syndicales (Párizs, 1867);
• Le bilan de l'empire (u. o. 1868);
• Frankreichs Finanzlage (Bécs 1868);
• Salut au troisieme milliard (Páris 1868);
• Les finances de l'hôtel de ville (u. o. 1869);
• Bankszabadság különös tekintettel a magyar bank mozgalomra (Pest, 1870);
• Államháztartásunk rendezéséről (Budapest 1874).
• La grande nation 1870-1871, avec préface de Jules Simon (posztumusz, Párizs 1871). Ezen önállóan megjelent munkákon kívül számos cikke és értekezése jelent meg hazai és külföldi politikai és szaklapokban.

Emlékezete

Korábban az ő nevét viselte a mai Weiner Leó utca Budapest VI. kerületében.

Források

• A Pallas nagy lexikona
• Magyar életrajzi lexikon
• Horn Ede - a rabbi, a politikus, a nemzetgazdász
• Horn Ede - Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
• Miskolczy Ambrus: A magyar-zsidó identitástudat forrásvidékén. Horn Edével a reformkorban