Horezui kolostor
| Horezui kolostor | |
 | |
| A horezui kolostor főtemploma | |
| Település | Horezu |
| Ország |  Románia |
| Vallás | keresztény |
| Irányzat | ortodox |
| Egyházmegye | Archdiocese of Râmnic |
| Építési adatok | |
| Stílus | Brâncoveanu-stílus |
| Építés befejezése | 1687 |
| Alapadatok | |
| Magasság | 14 m |
| LMI-kód | VL-II-a-A-09894 |
| Világörökségi adatok | |
| Világörökség-azonosító | 597 |
| Típus | Kulturális világörökségi helyszínekKulturális helyszín |
| Kritériumok | II |
| Felvétel éve | 1993 |
| Elhelyezkedése | |
 Horezui kolostor
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 45° 11′, k. h. 24° 01′Koordináták: é. sz. 45° 11′, k. h. 24° 01′ | |
| A Horezui kolostor hivatalos honlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Horezui kolostor témájú médiaállományokat. | |
A horezui kolostort Constantin Brâncoveanu havasalföldi fejedelem alapította 1690-ben. Az 1693-ban elkészült építmény kiemelkedő példája a Brâncoveanu-stílusnak. Horezu város Vâlcea megye közepén helyezkedik el, Románia Olténia nevű részén. Körülbelül félúton van a megyeközpont Râmnicu Vâlcea és Târgu Jiu között.
Története[szerkesztés]
1695. április 25-én 1695 az alapító Constantin Brâncoveanu több birtokot adományozott a kolostornak Vâlcea, Dolj, Mehedinți és Ilfov megyékben. Ezenkívül több nyomdát is alapított, illetve több könyv nyomtatását finanszírozta, így a horezui kolostor erős kulturális központtá vált.
Itt alapította meg híres könyvtárát is, amely évszázadokon át fennmaradt. Egy 1791-ben összeállított katalógus szerint a könyvtár birtokában 382 nyomtatott kötet és 46 kézirat volt; ezek közül 115 román nyelven íródott. A könyvtár állományában volt például Homérosz Odüsszeiája (1541-es bázeli kiadás), Euripidész tragédiái (Bázel, 1551), Justinianus novellái (Párizs, 1568), valamint különböző bizánci történészek (pl.(Anna Komnéna) művei.
A kolostor építőmesterei Istrate (ács), Vucașin Caragea (kőfaragó) és Manea (kőművesmester) voltak. A festők neve Constantin Ioan, Andrei, Stan, Neagoe és Ichim.
A kolostori egység[szerkesztés]
Az egész épületcsoportot az egységesség jellemzi. A kelet-nyugati főtengely a meghatározó, amelyikhez a négy, különböző fázisban épített, lakóépületet igazították. Kolostori egység a következő épületekből áll:
- A kolostor temploma, amely a csoport központjában helyezkedik el és amit Constantin Brâncoveanu uralkodó és tudós alapított.
- A betegszoba imaháza, amit az uralkodó felesége Mária nagyasszony alapított 1696-ban.
- "A szent apostolok" remetelaka, amit a kolostor apátja alapított 1698-ban.
- "Szent István" remetelaka, az uralkodó fiáról elnevezve aki egyeben az alapítója is volt 1703-ban.
A négyszögletes központi területet északon a lakócellák emeletes épülete zárja, amelyet harmonikus árkád formában kiviteleztek. Délről az apátsági rezidencia zárja, amit a harangláb és egy impozáns tanácsterem egészít ki. A nyugati oldalt az ebédlőterem zárja, ami fölé a kápolna épült.
A kolostort az UNESCO 1993-ban a világörökség részévé nyilvánította.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Mănăstirea Horezu című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
 | Természeti |  | |
|---|---|---|---|
| Kulturális | Erdély erődtemplomos falvai · Horezui kolostor · Észak-Moldva templomai · Dák erődítmények · Segesvár történelmi központja · Máramaros fatemplomai · Verespatak bányászati kultúrtáj | ||
