Homlokrakodó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Homlokrakodó

A homlokrakodó egy kotrásra és rakodásra alkalmas munkagép, mely járószint felett dolgozik: a talajon lévő ömlesztett anyagot (föld, homok, sóder stb.) kotrólapáttal felkotorja, majd azt felemelve szállítójárműre vagy más meghatározott helyre szórja, ezen kívül hegyoldal, domboldal, vagy más szint feletti objektum kotrására, talajkitermelésére is alkalmas, hasonlóan a hegybontó kotróhoz, így például bányászati munkákhoz is gyakran használják a megfelelő teljesítményű és méretű gépeket. Emiatt, a széles kotrókanállal végzett, talajszint feletti és homlokzati rakodómunkák miatt hívják „homlok”-rakodónak.

Felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy korszerű homlokrakodó fő részei: 1 csukló, 2 gém, 3 kotrókanál, 4 motortér, 5 kezelőfülke
Forgóvázas gémű, merev homlokrakodó
Lánctalpas homlokrakodó
Lánctalpas homlokrakodó fő részei: 1 lánctalp, 2 motortér, 3 gém, 4 kotrókanál, 5 szaggatókörmök, 6 kezelőfülke
Minikotró
Teleszkópos rakodó

A homlokrakodó önjáró munkagép, aminek lánctalpas vagy gumikerekes traktor az alapjárműve. A gép elején található a széles rakodókanál, ami az azt mozgató gémre van hozzá szerelve, a gém pedig a traktor elejéhez csatlakozik. A kotrókanalat és gémet hidraulikus munkahengerekkel mozgatják. Általában a traktor közepén helyezkedik el a kezelőfülke, a gép hátulján pedig a motortér. A gumikerekes homlokrakodó legtöbbször ízelt munkagép, aminek csukló köti össze a két részét. Az első rész a gémszerkezetet és az első tengelyt, a hátsó a fülkét, a motort és a hátsó tengelyt hordozza. Néhány kisebb gép kezelőhelye is az első részhez tartozik. A kormányzás ilyen gépek esetén a csukló fordításával történik. A merev gumikerekes homlokrakodó általában összkormányzással, mindegyik gumikerekes homlokrakodó pedig összkerékhajtással rendelkezik.

Vannak olyan homlokrakodók is, amelyek gémjét forgóvázra szerelik, ez főleg akkor előnyös, amikor a gép közvetlenül maga mellé kell ürítse a kotrókanál tartalmát, pl. egy árokba vagy egy teherautóba, rendszerint kis hely esetén. A gém a kanállal együtt 90–360°-ban forgatható. Az ilyen gépeket forgórakodónak is hívják és rendszerint merev szerkezetűek.

A homlokrakodók is sokoldalúan használható munkagépek, a kotrókanálon kívül leggyakrabban raklapvilla vagy rönkfogó kerülhet rá, de más eszközök hordozására és működtetésére is alkalmasak. A kotrókanalak szélesek, gyakran a gép szélességét is meghaladják. Többféle kanál is van, a legtöbben bontófogakkal rendelkeznek, amikkel a kötöttebb talaj ellenállását lehet legyőzni, de lehetnek fog nélküliek is ömlesztett, puha anyagokhoz. A lánctalpas homlokrakodók a buldózerekhez hasonlóan szaggatókörmökkel is rendelkezhetnek.

Létezik még alagútkotrásra való homlokrakodó is, főleg bányászati célra, ezek látványosan alacsony építésű gépek rövid gémmel és speciális kotrókanállal.

A homlokrakodók nemcsak az építőiparban használatosak, hanem például a mezőgazdaságban is. Bizonyos homlokrakodó szerelékek modulszerűen más, nem kifejezetten homlokrakodónak készült járművekre is felszerelhetőek, például mezőgazdasági traktorokra vagy bizonyos kisebb teherautókra.

A teleszkópos rakodó is ilyen gép: alapjául egy összkerékmeghajtású és összkormányzású traktor szolgál, ami hosszú, két vagy három tagból álló teleszkópos gémmel rendelkezik, mely működésileg inkább a targoncákhoz hasonlatos. Ennek megfelelően a kotrókanál mellett rakodóvilla található a leggyakrabban ezeken a gépeken.

Méretek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A homlokrakodók is több méretben készülnek. A legkisebbek a minikotrók, ezek pici, négykerekes vagy gumilánctalpas, zömök gépek, a kotrókanalat mozgató gém a gép nagy részét kitevő kezelőfülke két oldala mellett húzódik, ami a hátul lévő motortér tetejéhez kapcsolódik. Ezekre a gépekre külön szerszámokat készítenek azok gyártói. Főleg városi közműjavításokkor vagy felújításokkor használják őket.

A különböző kisebb-nagyobb homlokrakodók nagyjából hasonló kivitelűek, de lánctalpasból csak kicsi és közepes méretű készül, szemben a gumikerekesből nagyok és még egészen óriásiak is, utóbbiak elsősorban bányászati felhasználásra.

Működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Működéskor a talajszintre eresztett kotrókanál a gép előrehaladásával az anyagba vagy a talajba hatol, majd a kanál felbillentésével és emelésével a gép megtölti vele. Ezután a gép hátramenetbe kapcsolva az ürítés helyére szállítja az anyagot, majd a kanál felfordításával kiüríti azt. Az ürítés helye lehet szállítójármű (teherautó, tehervagon stb.) vagy meghatározott hely (depó, töltés, alapozás stb.). A legtöbb homlokrakodó csak függőleges mozgásra képes, mivel a homlokrakodók kotrókanala jobban terhelhető a markológépek vagy forgórakodók szerkezetéből adódóan kisebb kotrókanalához képest, emiatt viszont az ehhez szükséges szerkezet ilyen kialakítást tesz szükségessé. Az ebből fakadó funkcióhiányt a gépek gyors mozgású járószerkezete hivatott kompenzálni, emiatt a homlokrakodók, legalábbis a gumikerekesek fordulékony, könnyen manőverezhető munkagépek.

Forgóvázas gémű homlokrakodó adapterrel és kétkanalas markolófejjel

Gyártók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ismert gyártók:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Móczár Ferenc – ifj. Móczár Ferenc: Építőipari gépek és környezetvédelem (MSzH Ny. és K. Kft., 2000)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Homlokrakodó témájú médiaállományokat.