Homloklebenyes baziliszkusz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Homloklebenyes baziliszkusz
Basiliscus plumifrons - Buffalo Zoo.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Alrendág: Leguánalakúak (Iguania)
Család: Corytophanidae
Nem: Basiliscus
Faj: B. plumifrons
Tudományos név
Basiliscus plumifrons
(Cope, 1876)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Homloklebenyes baziliszkusz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Homloklebenyes baziliszkusz témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Homloklebenyes baziliszkusz témájú kategóriát.

A homloklebenyes baziliszkusz (Basiliscus plumifrons) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjéhez, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjéhez, a leguánalakúak (Iguania) alrendágához és az Corytophanidae családjához tartozó Basiliscus nem egyik faja.

Elterjedése, előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mexikó déli részétől Ecuadorig előfordul. Esőerdők lassú folyású patakjainak, folyóinak partközeli régiójában található.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színe zöld. Testtömege 140-165 g, testhossza 60-75 cm. Csak a hím visel fejtaréjt, a fejtaréj magassága a 6 cm-t is elérheti. nyakszirttől egészen a farok végéig csipkés taréj húzódik. Az izmos végtagokon elhelyezkedő ujjak végén, hosszú karmok segítik az állatot mászás közben. Az erőteljes hátsó lábaknak köszönhetően - a hüllők világában egyedülállóan - képesek a víz tetején hosszabb távolságok megtételére is. Oldalról lapított széles farkuk segítségével pedig igen gyors iramban tudnak úszni. A nőstényeken a sisak jóval kisebb, a háttaréj pedig hiányzik. Testük alapszíne általában élénkzöld, világoskék, fekete foltokkal tarkított.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gerincteleneket, kisebb gerinceseket fogyaszt, de néha növényi táplálékot is fogyaszt. Fogságban magas kort, akár 15-20 évet is megélhetnek.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstények rendszerint 2-18 tojást tojnak egyszerre, 10 hónap alatt átlagosan 5 alkalommal. A tojásokat leginkább a laza földbe rejtik, a megfigyelések szerint a homokos talajt kerülik. A kezdetben fehér, majd besárguló tojások a hőmérséklettől függően 54-80 nap alatt kelnek ki.

Tartása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hím
És a nőstény
Zoo Dvůr Králové, Czech republic

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]