Holland Kelet-Indiai Társaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hollandok már a 16. század végén megvetették lábukat az Indiai-óceán és a Csendes-óceán közötti szigetvilágban, ahol 1596-ban hozták létre Holland Kelet-India (Nederlands Oost-Indië) gyarmatbirodalmát, a mai Indonézia elődjét.

A gyarmati ügyek kezelésére alapították meg 1602-ben a Holland Kelet-Indiai Társaságot (Vereenigde Oostindische Compagnie avagy VOC). A társaság kvázi önálló államként viselkedett, saját kormányzattal, hadsereggel, flottával és külpolitikával. Gazdasági-katonai súlyára jellemző, hogy a második angol–holland háború első évében, 1665. augusztus 12-én a Bergen kikötőjében vívott vågeni csatában a társaság „magánflottája” az értékes fűszerflottát meg tudta védeni a támadó angol hajóhad ellenében, majd haza tudta azt kísérni.

Fővárosát Batáviában rendezte be.

A társaság hajósai a számos földrajzi felfedezés (a Csendes-óceán szigetei, Ausztrália stb.) mellett értékes monopóliumokat szereztek (egyebek között a kizárólagos kereskedelem jogát Japánnal).

További, fontosabb gyarmatai:

Az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona szigetét idővel átadták a később (1621-ben) Holland Nyugat-Indiai Társaságnak (West-Indische Compagnie avagy WIC).

Források [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Holland Kelet-Indiai Társaság témájú médiaállományokat.