Hollósi Frigyes (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hollósi Frigyes (színész) szócikkből átirányítva)
Hollósi Frigyes
A Katona 30 jubileumi előadás előtt. (Kékes Szaffi felvétele)
A Katona 30 jubileumi előadás előtt.
(Kékes Szaffi felvétele)
Életrajzi adatok
Születési név Weininger Frigyes
Született 1941. április 21.
Budapest
Elhunyt 2012. december 5. (71 évesen)
Budapest
Pályafutása
Aktív évek 19622012
Híres szerepei Hašek: Švejk (címszerep)
Járai Béla őrnagy/alezredes
Kisváros
Díjai
További díjak Jászai Mari-díj
Érdemes művész
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje

Hollósi Frigyes az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollósi Frigyes témájú médiaállományokat.

Hollósi Frigyes (Weininger Frigyes[1], Budapest, 1941. április 21.Budapest, 2012. december 5.[2]) Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész. A legtöbbet foglalkoztatott magyar színészek egyike volt.

Életút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Budai proligyerekként" a Budai várhoz, a Rózsadombhoz és a Krisztinavároshoz kötődött. Az iskolai ünnepeken szívesen szavalt, magyartanárnője korán felismerte tehetségét, ezt az édesanyjával is közölte, aki büszkén dicskedett vele úton-útfélen, míg az fia fülébe is el nem jutott.

Édesanyját tizenöt évesen elvesztette, ezt követően nagynénjével alakult ki meghitt kapcsolata. A „muttert" hacsak lehet meglátogatta, gondját viselte.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azok közé tartozott, akiket első próbálkozásra felvettek a főiskolára, ahonnan az első rostavizsga, egy félév után kirostálták. Ádám Ottó tanácsára - más úton - megpróbálkozott a színészmesterség fortélyainak elsajátításával[3]. 1962-ben a Berényi Gábor által vezetett Szolnoki Szigligeti Színháznál, kapott tanulási-bizonyítási lehetőséget. A Színházi Adattár információja szerint, a Tisza-parti városban először a Pénzt, vagy életet! című zenés játékban láthatta a nagyérdemű, Giuffreddi, városházi titkár szerepét játszotta. Partnerei voltak – többek között – Petényi Ilona és Péter Gizi mellett a „vidékre száműzött” Mensáros László is[4]. Két tucat epizódszerep után Ragyást alakíthatta az Optimista tragédiában, ami után apró léptekkel elindulhatott felfelé.

Tizennyolc évad, nyolcvannyolc bemutató tapasztalatainak birtokában elköszönt a Szigligeti Színháztól. Udvaros Dorottya társaságában, Székely Gábor invitálására az ország első színházához szerződött. Két szerepátvétel után a Ljubimov által rendezett Három garasos operában, Jimmy szerepét osztották rá. Ezt a Mirandolina epizódszerepe követte, amivel el is köszönt a Nemzeti Színháztól, mivel bekerült a Katona József Színházat alapítók csapatába. A „Katona" meghódításra váró közönségének A Három testőr, avagy az élők mindig gyanúsak című darabjában mutatkozott be. Később a teátrummal a fél világot bejárta. Az Übü király ás a Három nővér című produkciókkal az európai nagyvárosok mellett, Mexikóváros, Montevideo, Buenos Aires, Caracas és Jeruzsálem nézői előtt is bemutatkozhatott.

1992-ben a Holberg: Ravaszy és Szerencsés darabjában Csörgő szerepében mutatkozott be az 1982-ben alapított Kőszegi Várszínházban, majd minden évben visszatért oda.[5] 1993-ban a Művész Színházhoz szerződött, majd 1994-től 2001-ig ismét a budapesti Katona József Színháznál játszott. 2002-től az új Nemzeti Színház tagja volt.

Országos ismertséget az 1982-ben forgatott Cha-Cha-Cha című film hozta meg számára. Sűrűn foglalkoztatta a televízió is. A Kisváros című tévéfilm-sorozatban alakított szerepével a legnépszerűbb magyar színészek sorába emelkedett, a sorozatban nyújtott alakításáért 2009-ben Tiszteletbeli rendőrré avatták.

A láthatatlan világban, a rádióban, szinkronban és a hangoskönyvek birodalmában is sok feladatot kapott.

Fontosabb szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 220[6]. Ugyanott huszonöt színházi fotón is látható.[7]

A Színházi Adattár információi alapján megállapítható, hogy legtöbbször, huszonhatszor - a szolnoki évek alatt - Bor József osztott rá szerepet. Merő Béla tizenhat, első igazgatója, Berényi Gábor tizennégy, Zsámbéki Gábor tizenhárom alkalommal választotta alkotótársának.

Leggyakoribb játszótársai: Czibulás Péter (54 darabban); Sebestyén Éva (35); Benyovszky Béla, Halász László (33); Juhász János, Vajda László (23); Udvaros Dorottya, Győző László (22); Csomós Mari, Huszár László (20); Baranyi László (19); Hegedűs Ágnes (17).

  • Goldoni:
    • Bugrisok (Maurizio)
    • Mirandolina (Albafiorita)
    • Kávéház (Kávés)
    • Szmirnai komédiások (Ali)
    • Terecske (Fabrizio)
    • Chioggiai csetepaté (Küldönc)
  • Molière:
    • Gömböc úr (Címszerep)
    • Úrhatnám polgár (Tánctanár, vívómester, Jourdain úr)
    • Tudós nők (Közjegyző)
    • A mizantróp (Basque)
    • A fösvény (La Fléche,Anzelm)
    • Képzelt beteg (Argan)
    • Dandin György vagy a megcsalt férj (Lükeházy)
    • Scapin furfangjai (Argante)
  • Schwajda György:
    • Egércirkusz (Bagarol)
    • A szent család (Öcsi)
    • A rátóti legényanya (Apa)
  • Spiró Gy.:
    • Az imposztor (Ügyelő)
    • Szilveszter (Abel After)
  • Bulgakov:
    • Álszentek összeesküvése (Jean-Jacques Bouton)
    • Bíbor sziget (Gennagyij Panfilovics)
    • Menekülés (Griscsenko)
    • A Mester és Margarita (Arcsibald Arcsibaldovics, Fokics)
  • Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége (Konrad Beiters)
  • Brecht:
    • Koldusopera (Tigris Brown, Peachum, Leprás Mátyás)
    • Happy end (Flinta Johnny)
    • Turandot (Mo Szi)
  • Afred Jarry Übü király (Pillér töstér, előszó)
  • Ivan Kuąan: Galócza (Joszip Zeljics)
  • Jerofejev: A Walpurgis-éj (Vitya)
  • Gábor Andor: Mit ültök a kávéházban (Férj)
  • Koenigsmark: Agyő, kedvesem! (Házmester)
  • Beaumarchais: A sevillai borbély (Bartolo)
  • Molnár Ferenc: A hattyú (Jácint atya)
  • Hamvai Kornél: Hóhérok hava (Sanson,párizsi hivatalnok,

kiadó, hóhér)

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Krétakör (1978)
  • Linda (1983)
  • Örökkön-örökké (1984)
  • Bevégezetlen ragozás (1985)
  • Zsarumeló (1986)
  • A Freytág testvérek (1989)
  • Alapképlet (1989)
  • Walaki (1990)
  • Nem érsz a halálodig (1990)
  • Öld meg a másik kettőt (1990)
  • Angyalbőrben (Belényesi - taxisofőr) (1990)
  • Én és a kisöcsém
  • Julianus barát 1-3. (1991)
  • Família Kft. (Szivaros Frici) (1991–1994)
  • Kutyakomédiák (1992)
  • Privát kopó (Jenő, a zongorista) (1992)
  • Kisváros (Járai Béla rendőr őrnagy/alezredes) (1993–2001)
  • Glóbusz (1993-tévésorozat)
  • Feltámadás Makucskán (1994)
  • A körtvélyesi csíny (1995)
  • Tea (2003)
  • Csaó, bambínó (2005)
  • Ebéd (2006)
  • Tűzvonalban (Kálmán bá' (Kőrösi Kálmán) – ex-rendőr/rendőrségi gondnok) (2007–2010)
  • Bányató (2007)
  • Tanár úr kérem (2011)
  • Hőskeresők (Sütő bácsi) (2012)

Szinkronszerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szolnoki évei alatt a helyi, regionális rádiónál, bemondóként is dolgozott.

Díjak, kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Új Szó - Már nem ér a nevem (2001. szeptember 13.)
  2. A Nemzeti Színház lapja
  3. Színhaz.hu: Egy kávéházi alkat
  4. A Bemutató időpontja: 1962. április 27.
  5. A Nemzet Színésze – Kőszegi Várszínház, 2011. május 18.
  6. A Színházi Adattár adatainak feldolgozásával megállapítható, hogy a 2012-ben is aktív művészek közül, Hollósi Frigyes rendelkezett a legtöbb bemutató bejegyzéssel.
  7. 2012. december 5-i lekérdezés
  8. Utolsó, regisztrált bemutatója. Kőszeg, 2012. július 27.
  9. Hollósi Frigyes adatlapja (7óra7)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]