Hollós Ilona (énekesnő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hollós Ilona
Életrajzi adatok
Születési névHéjas Ilona
Született1920. március 2.
Nagyvárad
Elhunyt1993. június 1. (73 évesen)
Budapest
HázastársaBágya András
Pályafutás
Műfajoktáncdal
Aktív évek1944–1964
EgyüttesHoléczy-együttes
Hangszerénekhang
Hangszoprán
Tevékenységénekes
Sablon • Wikidata • Segítség

Hollós Ilona, Bágya Andrásné[1][2] (Nagyvárad, 1920. március 2. – Budapest, 1993. június 1.) magyar táncdalénekesnő.

Élete[szerkesztés]

Apja Héjas József, anyja gencsi Nagy Anna. Nagyváradnak Várad-Olaszi részében született Héjas Ilona Mária néven. A trianoni békeszerződés idején, még gyermekként települt át Magyarországra.[3] Apai ágon rokonságban állt Boncza Bertával. 1938 és 1943 között Medek Anna tanítványa volt a Nemzeti Zenedében. Szólókarrierbe csak 1947 után kezdett. A Holéczy-együttes tagja lett Ákos Stefivel együtt. Ekkor már művésznévként használta a Hollós Ilona nevet.

Jazztörténeti források szerint először a Városi Színházban lépett fel 1943-ban. Ekkoriban a zeneszámokat a Siemens-Polydor hanglemezkiadó jelentette meg.[4] 1944 novemberében házasságot kötött dr. Takács István gyermekorvossal. Ez a házasság hamar felbomlott (1949–1950 körül). Második férjével Bágya Andrással a Holéczy-együttesben ismerkedett meg, aki már 1945-től az együttes zongoristája volt. Vele még Héjas Ilona néven kötött házasságot. Hivatalos névváltoztatását 1948-ban hagyták jóvá. Nem volt rokona az 1919-es forradalmi időkben hírhedtté vált Héjjas Ivánnak, de alighanem a nevek összecsengése hozzájárult a névváltoztatásához.

Ő volt az 1960-as éveket megelőző időszak legnépszerűbb, leghíresebb táncdalénekesnője. Az 1960-as évek elején lezajlott táncdalénekesi generációváltással visszavonult a színpadtól, bár slágereit sokáig játszották a rádiók (az 1966-os Táncdalfesztiválon még szerepelt). Bágya Andrástól 1960 táján vált el; asszonynevét megtartotta. Sem testvére, sem gyermeke nem volt. Hivatalosan 1975-ben ment nyugdíjba. Szüleivel élt Budapest Lipótvárosban. Apja 1976-ban anyja 1979-ben halt meg. Idős korában Bágya András és pályatársa, Ákos Stefi segítették. Hamvait Nagyváradon helyezték örök nyugalomra.

Slágerei[szerkesztés]

  • A csókod mindig jólesik (Bágya András–Vécsey Ernő)
  • Amigo eredeti címe: Die Amigos (Gerd Natschinsky–Peter Berling–Reményi-Gyenes István)
  • Amikor polkát jár a nagyapó (Szerdahelyi Zoltán–Szenes Iván)[5]
  • Ahogy lesz úgy lesz Que Sera, Sera (Jay Livingston–G. Dénes György)
  • Áll a kis hajó Vaya con dios (Larry Russel–Inez James–Buddy Pepper–G. Dénes György)
  • A szemed úgy ragyog duett Fekete Pállal[6]
  • Auf wiedersehn (Vécsey Ernő–G. Dénes György)
  • Az én apukám Oh! mein Pa-pa (Paul Burkhard[7]–Gommerman István)
  • Ciao, ciao, bambina (Domenico Modugno–Vándor Kálmán)
  • Csak egy kis emlék (Fényes Szabolcs–Bacsó Péter)
  • Csokoládé Hotta Chocolata (Milton Drake–Vic Mizzy–Harsányi Béla, G. Dénes György)
  • Egy kis romantika Tu sei romantica (Renato Rascel–Dino Verde–Reményi-Gyenes István)[8]
  • Én megpróbáltam haragudni rád (Kola József–Szenes Iván)
  • Ez minden idők (Zerinváry Andor–G. Dénes György)
  • Ez volt az én nagy pillanatom (Balassa I.–G. Dénes György)
  • Hófehér gyöngyvirág (de Fries Károly–Szécsén Mihály) A Három galamb című film zenéje, 1944 (előző előadó: Lantos Olivér)
  • Hűvösen, hidegen (Bágya András–G. Dénes György)
  • Jaj nekem, de nagy a veszedelem (Majláth Júlia–Gommermann István)
  • Je t'aime (Bágya András–Kovács János)
  • Jó éjt (Bágya András–Bradányi Iván)
  • Két piciny fehér balettcipő Eternally (Terry's theme) (Charlie Chaplin–Ács Ágnes)[9]
  • 2x2 néha 5. Duett Kazal Lászlóval az Állami Áruház című filmből. Zeneszerző: Fényes Szabolcs, szövegíró: Szenes Iván
  • Láttam én az Eiffel tornyot (Vécsey Ernő–Szabó József)
  • Lila akácok (Ábrahám Pál–Mihály István) A Lila akác című filmből, 1934 (eredeti előadója Ágay Irén)
  • Mambo Italiano (Bob Merrill–G. Dénes György)
  • Megáll az idő (Bágya András–G. Dénes György, 1960)[10]
  • Minden asszony életében (Vértes László–Szenes Iván) másik sikeres előadója: Vámosi János
  • Mit tegyek (Pogány László–Martiny Lajos–Szenes Iván)
  • Mondd hát a szemembe (Berki Géza–Lóránd György)[11]
  • Natasa (Breitner János–Göndör László–Szenes Iván)
  • Négy fess férfi (Bágya András–Szenes Iván)
  • Nem adlak másnak (Majláth Júlia–Szabó Sándor)
  • Nem állhat közénk (Bágya András–G. Dénes György)
  • Oly jó e csodás érzés
  • Honvágydal (Oly távol messze van hazám) (Terry Gilkyson–Richard Dehr–Frank Miller–Gommermann István)[12]
  • Napfény, víz és levegő duett Fekete Pállal[13]
  • Ő az, ki így köszön (Hollós Ilona–S. Nagy István)
  • Őszi szerelem (Vécsey Ernő–Váradi Zsuzsa)
  • Rock lett a divat (Bágya András–Kovács István)
  • Sétahajó (Hajdú Júlia–Bradányi Iván–Szabó Sándor)
  • Sírnék, de könnyeket nem érdemelsz (Auth Ede–S. Nagy István)
  • Sorrentói emlék Torna a Sorriento (Ernesto de Curtis–Giambattista de Curtis[14]–Pásztor Árpád)
  • Szállj te madár (zene és szöveg: Pető István)
  • Szeretlek téged (Vécsey Ernő–Szenes Iván)
  • Tavasszal kell a szerelem (Orlay Jenő–Halász Rudolf)
  • Téged várlak... (Zsoldos Imre–Rákosi János)
  • Valaki kell nekem is (Majtáth Júlia–ifj. Kalmár Tibor)
  • Van ez így (Bágya András–Szenes Iván)
  • Veled vagyok még gondolatban (Víg György–Szenes Iván)
  • Virágoskert az én szívem (de Fries Károly–Török Rezső)[15]
  • Virágzik a rózsa (Iszaak Oszipovics Dunajevszkij) A Vidám vásár (Кубанские казакии) című filmből (másik előadó: Honthy Hanna)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

  • 1955 – Szocialista Kultúráért

Emlékezete[szerkesztés]

  • Alakja felbukkan (említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.
  • A szegedi Pogány Induló rapper 2023-as albumán szerepel a Megáll az idő című sanzon.[16]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ szerkesztette: Székely András Bertalan. Ki kicsoda a magyar zenei életben?. Budapest: Zeneműkiadó, 418. o. (1979). ISBN 963-330-303-6 
  2. ↑ Bágya András zeneszerző. (Hozzáférés: 2013. május 18.) Bágya Andrásnak élete végén Kemény Katalin volt a felesége
  3. ↑ Nagybaczoni Molnár Ferenc (2019). „A Múzsa és az Énekesnő”. Művelődés 72 (3), 70-73. o.   A sajtóban megjelent életrajzi ihletettségű cikk Bonca Bertával való rokonságát tárgyalja
  4. ↑ Simon, Géza Gábor, Neme-Nagy Péter. Fejezetek a magyar jazz rörténetéből, 184. o. (2001. április 12.) 
  5. ↑ Amikor polkát jár a nagyapó[halott link]
  6. ↑ A szemed úgy ragyog. [2012. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  7. ↑ Eredetileg egy zenés játék betétdala volt O mein Papa
  8. ↑ Romantica, Dallara-Rascel. [2014. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 25.)Az 1960-as samremoi dalfesztivál slágere, Tony Dallra előadásában
  9. ↑ A Rivaldafény (Limelight) című filmből a film dalai
  10. ↑ Csatári Bence: Idén hatvanéves a Megáll az idő című sláger. Magyar Nemzet, 2020. augusztus 21. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
  11. ↑ Lóránt György
  12. ↑ A dal első előadója, Boros Ida 1956 decemberében külföldre távozott, dalait betiltották. A dal viszont igen kedvelt volt, ezért Hollós Ilona előadásában új felvétellel pótolták
  13. ↑ Napfény, víz és levegő. [2012. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  14. ↑ Sorrentoi emlék[halott link] első ismert feldolgozása 1908-ban készült a Nagymama című operettből
  15. ↑ Virágoskert az én szívem[halott link]
  16. ↑ „Pogány Induló – Megáll Az Idő”.  

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hollós_Ilona_(énekesnő)&oldid=26873767”