Holdraszállások emberrel

Az Apollo–11 holdraszálló egysége

Edwin Aldrin fényképe saját lábnyomáról a Hold porában

John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök 1961. május 25-én hirdette meg a holdraszállási programot.

Az űrversenyben, amely a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között alakult ki, az amerikai Apollo-program volt az első olyan – és mindeddig egyetlen – űrkutatási program, melynek keretében 1969 és 1972 között az Egyesült Államok 12 űrhajóst juttatott a Hold felszínére.

1969 májusában, az Apollo–10 küldetése volt az emberrel történő első holdraszállás főpróbája. Ekkor Thomas Stafford parancsnok, John Young a parancsnoki modul pilótája és Eugene Cernan a leszálló egység pilótája először megkerülték a Holdat, majd Hold körüli pályára álltak. A főpróba során Stafford és Cernan átszállt a holdkompba, és elvégezték a Holdra szállás szimulációs programját, ennek végrehajtása során 15 kilométer távolságra közelítették meg a Hold felszínét, majd visszatértek a parkolópályán keringő parancsnoki egységhez, és sikeresen összekapcsolódtak vele.

1969. július 20-án történt meg a nagy történelmi pillanat, amikor az első ember Neil Armstrong az Eagle (Sas) névre keresztelt holdkomp fedélzeti ajtaján kilépve, a Hold felszínére lépett és a következő mondatot mondta:

„	"Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek."	”

Emberrel holdraszálló Apollo küldetések

Küldetés jelvénye	Küldetés neve	Parancsnoki modul pilótája	Holdraszálló egység neve	Holdraszállás	Holdraszállás helye	Holdraszálló legénység	Holdon töltött idő
	Apollo–11	Michael Collins	Eagle	1969. július 20. 20:17:40 UTC	Nyugalom tengere 0°40'27"É, 23°28'23"K	Neil Armstrong, Edwin "Buzz" Aldrin	21 óra 36 perc 20 mp
	Apollo–12	Richard Gordon	Intrepid	1969. november 18. 06:54:35 UTC	Viharok óceánja 3°0'44"D, 23°25'17"Ny	Charles Conrad, Alan Bean	31 óra 31 perc 11.6 mp
	Apollo–14	Stuart Roosa	Antares	1971. február 5. 09:18:11 UTC	Fra Mauro 3°38'43"D, 17°28'16"Ny	Alan Shepard, Edgar Mitchell	33 óra 30 perc 29 mp
	Apollo–15	Alfred Worden	Falcon	1971. július 30. 22:16:29 UTC	Hadley-hegység 26°7'56"É, 3°38'2"K	David Scott, James Irwin	66 óra 54 perc 54 mp
	Apollo–16	Thomas Mattingly	Orion	1972. április 21. 02:23:35 UTC	Descartes-fennsík 8°58'22,84"D, 15°30'0,68"K	John Young, Charles Duke	71 óra 2 perc 13 mp
	Apollo–17	Ron Evans	Challenger	1972. december 11. 19:54:57 UTC	Taurus-Littrow 20°11'26.88"É, 30°46'18.05"K	Eugene Cernan, Harrison H. "Jack" Schmitt	74 óra 59 perc 40 mp

Galéria

A Holdkomp (Lunar Excursion Module, LEM, "Holdra kiránduló modul") vázlatos rajza

Összeesküvés elméletek az első holdraszállásról

Amerikai közvélemény-kutatások szerint sokan kételkednek abban, hogy Neil Armstrong 1969-ben a Hold felszínén mondta el sokat idézett mondatát. Sokan azt állítják, hogy soha nem járt ember a Holdon és a felvételeket egy filmstúdióban hamisították. Ugyanakkor a Szovjetunió, aki a legnagyobb versenytársa volt az Egyesült Államoknak, sohasem kételkedett a holdraszállás valódiságában, amit az amerikaiak által a Hold felszínén hagyott tárgyak is bizonyítanak.

Szovjet holdprogram

Az Amerikai Egyesült államok holdprogramjával párhuzamosan a Szovjetunió is megkezdte saját holdprogramjának fejlesztését, amelyet az Apollo-program sikere után félbeszakítottak, s az űrállomások fejlesztésére koncentráltak.

Lásd még

• Hold
• Gemini-program
• Apollo-program
• Szovjet holdprogram

Külső hivatkozások

• Google Hold-térkép
• „A Sas leszállt”: 35 éve repült az Apollo–11
• Apollo 11 Image Library, history.nasa.gov
• Megkezdték az újabb Holdra szállás előkészítését
• Houston, van egy problémánk
• Ember a Holdon?
• The soviet manned lunar program