Holdra szállások emberrel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Holdra szállás szócikkből átirányítva)
Az Apollo–11 holdra szálló egysége

John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök 1961. május 25-én hirdette meg a Holdra szállási programot.[1] Az űrversenyben, amely a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között alakult ki, az amerikai Apollo-program volt az első – és mindeddig egyetlen – ilyen űrkutatási program, melynek keretében 1969 és 1972 között az Egyesült Államok 12 űrhajóst juttatott a Hold felszínére.

Az emberrel történő első holdra szállás főpróbája az Apollo–10 küldetése volt 1969 májusában. Ekkor Thomas Stafford parancsnok, John Young, a parancsnoki modul pilótája és Eugene Cernan, a leszállóegység pilótája megkerülte a Holdat, majd Hold körüli pályára állt. A főpróba során Stafford és Cernan átszállt a holdkompba, és elvégezték a holdra szállás szimulációs programját, ennek végrehajtása során 15 kilométer távolságra közelítették meg a Hold felszínét, majd visszatértek a parkolópályán keringő parancsnoki egységhez, és sikeresen összekapcsolódtak vele.

1969. július 20-án, 20:17-kor UTC történt meg a történelmi pillanat az Apollo–11 küldetése során (a tervezett leszállási helytől 6,5 km-re), amikor az első ember, Neil Armstrong az Eagle (Sas) névre keresztelt holdkomp fedélzeti ajtaján kilépve a Hold felszínére lépett, és a következőt mondta:

Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.
Neil Armstrong

Apollo-program[szerkesztés]

Küldetés jelvénye Küldetés neve Parancsnoki modul pilótája Holdra szálló egység neve Holdra szállás Holdra szállás helye Holdra szálló legénység Holdon töltött idő
Apollo–11 Michael Collins Eagle 1969. július 20. 20:17:40 UTC Nyugalom tengere

0°40'27"É, 23°28'23"K

Neil Armstrong,

Edwin „Buzz” Aldrin

21 óra 36 perc 20 mp
Apollo–12 Richard F. Gordon Intrepid 1969. november 18. 06:54:35 UTC Viharok óceánja

3°0'44"D, 23°25'17"Ny

Charles Conrad,

Alan Bean

31 óra 31 perc 11,6 mp
Apollo–14 Stuart Allen Roosa Antares 1971. február 5. 09:18:11 UTC Fra Mauro
3°38'43"D, 17°28'16"Ny
Alan Shepard,

Edgar Mitchell

33 óra 30 perc 29 mp
Apollo–15 Alfred Worden Falcon 1971. július 30. 22:16:29 UTC Hadley-hegység

26°7'56"É, 3°38'2"K

David Scott,
James Irwin
66 óra 54 perc 54 mp
Apollo–16 Thomas Mattingly Orion 1972. április 21. 02:23:35 UTC Descartes-fennsík

8°58'22,84"D, 15°30'0,68"K

John Young,
Charles Duke
71 óra 2 perc 13 mp
Apollo–17 Ron Evans Challenger 1972. december 11. 19:54:57 UTC Taurus-Littrow

20°11'26.88"É, 30°46'18.05"K

Eugene Cernan,

Harrison H. „Jack” Schmitt

74 óra 59 perc 40 mp

Összeesküvés-elméletek az első holdra szállással kapcsolatban[szerkesztés]

A Holdkomp (Lunar Excursion Module, LEM, „Holdra kiránduló modul”) vázlatos rajza

Amerikai közvélemény-kutatások szerint sokan kételkednek abban, hogy Neil Armstrong 1969-ben a Hold felszínén mondta el sokat idézett mondatát.[2] Sokan azt állítják, hogy soha nem járt ember a Holdon, és a felvételeket egy filmstúdióban hamisították. Ugyanakkor a Szovjetunió, az Egyesült Államok legnagyobb versenytársa, sohasem kételkedett a holdra szállás valódiságában, amit az amerikaiak által a Hold felszínén hagyott tárgyak is bizonyítanak.

A szovjet holdprogram[szerkesztés]

Az Amerikai Egyesült államok holdprogramjával párhuzamosan a Szovjetunió is megkezdte saját holdprogramjának fejlesztését, amelyet az Apollo-program sikere után félbeszakítottak, s az űrállomások fejlesztésére koncentráltak.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons:Category:Apollo missions
A Wikimédia Commons tartalmaz Apollo-program témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]