Holdházy János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Holdházy János
Holdházy János.JPG
Életrajzi adatok
Születési név Holdházy János
Született 1840. február 18.
Vác
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1896. április 15. (56 évesen)
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus

Holdházy János (Vác, 1840. február 18.1896. április 15.) választott püspök, győri kanonok, dégi apát, pápai (1883), komáromi (1885), rábai (1886), mosoni (1890), soproni (1893) főesperes.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apai nagyapja Hausmann János (1771. - Püspökhatvan, 1823. szeptember 30.) uradalmi ispán volt. Vélhetően ő magyarosította Holdházy-ra gyermekei nevét. Édesapja, Holdházy János (Vác, 1804. október 08. - Pápa, 1851. október 24.) Vácott főjegyző majd a győri püspökségnél volt uradalmi tiszt. Édesanyja, Schóber Terézia (Győr, 1820. február 02. - Alcsút, 1887. június 12.), aki Győrött leánynevelő intézetet nyitott. Szülei házasságából a következő gyermekek születtek:

  • János (1840-1896)
  • Mária (Vaszar, 1843. március 04. - Alcsút, 1925. január 2.), nevelőnő, aki az édasanyja által alapított intézetben, később a főhercegi háznál, József főherceg leányainak volt tanítója.
  • Róza (Vác, 1841. május 13. - Győr, 1861. május 15.)
  • Terézia (Vaszar, 1844. március 16. - Vaszar, 1844. április 15.).

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányait Győrött végezte, a teológiát ugyanott hallgatta. A fiatal papot Simor János győri püspök szentelte fel, 1862. augusztus 22-én. Felszentelése után győr-belvárosi káplán lett, majd ezután Simor püspök az udvarában alkalmazta szerpapi minőségben. Zalka János püspök - Simor utódja, 1867-től - pedig titkárává, utóbb, 1872-ben a kisebb papnövelde igazgatójává nevezte ki. Öt évig állt Holdházy e nevelőintézet élén. 1875 és 1877 között a jogakadémián tartott művelődéstörténeti előasásokat. Testvére, Mária Rómer Flórisnak, József főherceg egykori nevelőjének javaslatára került Alcsútra a főherceg lányainak (Mária Dorottya, Margit, majd később Erzsébet és Klotild főhercegnők) nevelőnőjeként, ahol a gyerekek csak Marcsának hívták.

Később szintén Rómernak volt köszönhető, hogy 1877 novemberében Holdházyt meghívták József Károly Lajos főherceg 1872-ben illetve 1875-ben született fiainak, József Ágost és László főhercegek nevelőjének; ezt a feladatát 15 éven keresztül látta el. Nevelői pályájának befejezése után is baráti viszonyban maradt a főhercegi családdal. Ezen állásában Holdházyt többféle kitüntetés érte: a pápa titkos kamarásai közé iktatta, püspöke pedig 1882-ben a győri székesegyház kanonokává és címzetes apáttá (Dég) terjesztette fel kinevezés végett. Tíz évi szolgálatideje után a király a harmadosztályú vaskorona-renddel tüntette ki. Amikor pedig 1892-ben távozott, hogy győri stallumát elfoglalja, tribunici választott püspökké nevezték ki. Ezután Győrött működött a káptalan kebelében, ahol a püspöki tanítóképző felügyelője, a katolikus kör elnöke, a városi törvényhatósági bizottság tagja volt. Számos cikke jelent meg napilapokban és folyóiratokban, úgymint a pápai Ifjusági Plutarchban, a Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben és a Religioban. Nevezetesebb egyházi irányú értekezései:

  • A győri püspökség egyházhatósági területe
  • A győri székesegyház
  • Egyházi beszéd, melyet szent István király ünnepén 1875. aug. 20. a budai vártemplomban mondott. Győr. 1875

Élete végét a rák keserítette meg, az arcán keletkezett daganatot Bécsben operáltatta meg. Végül hosszú szenvedés után 1896. április 15-én reggel fél hétkor hunyt el. Végrendeletében könyvtárát és vagyonát a győregyházmegyei könyvtárnak hagyta, azzal a kikötésssel, hogy annak évi kamatait nővére, Mária, haláláig élvezheti.

A főhercegi családdal haláláig bensőséges kapcsolatot ápolt. József főherceg Holdházy haláláról értesülve a következő üzenetet köldte testvérének, Máriának: "Egész családommal együtt osztjuk teljes szívből mély fájdalmát, midőn a jó Isten magához hivatta szeretett barátunkat. József főherczeg."

A Holdházy-hagyaték[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Holdházy-hagyaték (mintegy 4000 kötetet hagyott az intézményre, melyek között 26 ősnyomtatvány is volt) ma a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtárban található, ahol egy terem is viseli nevét.[1] A kanonok által összegyűjtött kis csomó erdélyi vonatkozású, többnyire fejedelmi iratokat tartalmaz.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Holdházy János témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]