Hohenstaufen Konstancia aragóniai királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hohenstaufen Konstancia
Konstancie Sic.jpg
Hohenstaufen Konstancia aragón királyné alakja egy XV. századi festményen

Aragóniai Királyság királynéja
Constança de Sicília/Constanza de Suabia
Uralkodási ideje
1276. július 27.1285. november 11.
Koronázása Zaragoza
1276. november 17.
Elődje Vidaurei Teréz
Utódja Plantagenêt Eleonóra
Szicíliai Királyság királynéja
Custanza di Hohenstaufen/Costanza di Hohenstaufen
Uralkodási ideje
1282. szeptember 4.1285. november 11.
Elődje Burgundiai Margit
Utódja Kasztíliai Izabella
Valenciai Királyság királynéja
Constança de Sicília/Constanza de Suabia
Uralkodási ideje
1276. július 27.1285. november 11.
Koronázása nem volt külön koronázás
Elődje Vidaurei Teréz
Utódja Plantagenêt Eleonóra
Barcelonai Grófság grófnéja
Constança de Sicília
Uralkodási ideje
1276. július 27.1285. november 11.
Elődje Vidaurei Teréz
Utódja Plantagenêt Eleonóra
Életrajzi adatok
Uralkodóház Hohenstaufen-dinasztia
Teljes neve Hohenstaufen Konstancia
Született 1249.
Elhunyt 1302. április 9. (53 évesen)
Barcelona
Nyughelye Barcelona
Házastársa III. Péter aragón és I. Péter néven szicíliai király (1243–1285)
Gyermekei 1. Alfonz (1265–1291)
2. Jakab (1267–1327)
3. Frigyes (1271/72–1337)
4. Erzsébet (Izabella) (1271–1336)
5. Jolán (1273–1302)
6. Péter (1275 körül–1296)
Édesapja I. (Hohenstaufen) Manfréd szicíliai király (12321266)
Édesanyja Beatrix savoyai grófnő (1223 körül–1259 előtt)

Hohenstaufen Konstancia (1249Barcelona, Katalónia, 1302. április 9.), szicíliai olaszul: Custanza di Hohenstaufen, katalánul: Constança de Sicília, spanyolul: Constanza de Suabia, olaszul: Costanza di Hohenstaufen, németül: Konstanze von Hohenstaufen, aragón és szicíliai királyné. A Hohenstaufen-dinasztia tagja. II. Frigyes német-római császár és szicíliai király unokája.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja I. (Hohenstaufen) Manfréd (12321266) szicíliai király, II. Frigyes német-római császárnak és szicíliai királynak Bianca Lancia buscai őrgrófnővel folytatott házasságon kívüli kapcsolatából származó törvényesített fia. Édesanyja, Beatrix savoyai grófnő IV. Amadeus savoyai gróf lányaként jött a világra. 1262. június 13-án vagy július 15-én Montpellier-ben feleségül ment Péter aragóniai trónörököshöz, I. Jakab aragón királynak és Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnőnek, II. András magyar király és Courtenay Jolán konstantinápolyi latin császári hercegnő egyetlen gyermekének a legidősebb fiához.

Capet Károly, Anjou grófja, VIII. Lajos francia király fia a bátyja, IX. (Szent) Lajos és IV. Kelemen pápa támogatásával a beneventói csatában 1266. február 26-án legyőzte apját, Manfrédot, aki a csatában életét vesztette. Manfréd családját, feleségét, kiskorú gyermekeit a győztes fogságba vetette, fiait megvakíttatta, akik halálukig nápolyi fogságban maradtak, míg lányai később visszanyerhették a szabadságukat. Legidősebb lánya, Konstancia ekkor már aragóniai királynéként távol élt apjától, de családja veszte mély nyomot hagyott a lelkében, és csak az alkalomra várt, hogy visszavágjon az Anjouknak. Anjou Károly elfoglalta az egész Szicíliai Királyságot, és székhelyét Nápolyba tette. Manfréd unokaöccse, Konradin megpróbálta visszaszerezni a Hohenstaufenek királyságát 1268-ban, de Anjou Károly őt is legyőzte, fogságba ejtette, és lefejeztette.

Konstancia révén 1282-ben Manfréd veje, III. Péter a Szicíliai vecsernye néven elhíresült felkelés révén visszafoglalta Szicília szigetét az Anjouktól és I. Péter néven 1282. szeptember 4-énszicíliai királlyá választották. Ugyan az egész Szicíliai Királyságot nem sikerült elfoglalnia, de a két Szicília megosztottsága 1816-ig fennmaradt, mikor újra hivatalosan is egyesítették a két független országrészt. A két Szicíliai Királyság hivatalosan csak 1302-ben ismerte el egymást.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Izabella később feleségől ment III. Henrikhez, Bar grófjához, akinek három gyermeket szült. Az ő dédunokája volt Bar Jolán aragóniai királyné, I. János aragóniai király második felesége.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Die Könige von Sizilien 1296–1401 a.d.H. Barcelona, 1312–1379 Herzoge von Athen und Neopatras, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 73., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Walter, Ingeborg: Costanza di Svevia, regina d'Aragona e di Sicilia, Enciclopedia Italiana, Róma, 1984. URL: L. Külső hivatkozások

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző
Burgundiai Margit
Szicília királynéja Aragon-Sicily Arms.svg
1282 – 1285
Következő
Kasztíliai Izabella
Előző
Vidaurei Teréz
Aragónia királynéja Aragon Arms.svg
1276 – 1285
Következő
Plantagenêt Eleonóra
Előző
Vidaurei Teréz
Valencia királynéja Escut de la Ciutat e Regne de València.svg
1276 – 1285
Következő
Plantagenêt Eleonóra
Előző
Vidaurei Teréz
Barcelona grófnéja Aragon Arms.svg
1276 – 1285
Következő
Plantagenêt Eleonóra