Eszterházy Károly Főiskola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ho Si Minh Főiskola szócikkből átirányítva)
Eszterházy Károly Főiskola
Alapítva 1774
Hely Eger
Korábbi nevei Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola
Ho Si Minh Főiskola
Mottó "EKF a jó döntés"
Hallgatói létszám 8602
Rektor Dr. Liptai Kálmán Csaba
Elérhetőség
Az Eszterházy Károly Főiskola weboldala

Az Eszterházy Károly Főiskola 1774-ben nyílt meg Egerben. 1989-ben felvette az építtető, Eszterházy Károly püspök nevét. Hallgatóinak száma 8602 fő.[1]

Az intézmény a városon belül több épületben helyezkedik el, ezek közül a legnagyobb és legrégibb a barokk stílusú líceum („A” épület).

Korábbi nevei: Líceum, Egri Érseki Tanítóképző (1828–), Pedagógiai Főiskola (a Líceumban), 1962-től Egri Tanárképző Főiskola, 1969-től Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, 1990-től Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, 2000. január 1-je óta Eszterházy Károly Főiskola.[2][3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barkóczy Ferenc egri püspök döntött úgy 1761-ben, hogy a városban működő papneveldét a Pázmány Péter által alapított Nagyszombati Egyetem mintájára három fakultásos (teológiai, bölcsészettudományi, jogi) egyetemmé fejleszti. Az épület terveinek elkészítésével Josef Ignaz Gerl (1734–1798) építészt bízta meg.

Utóda, Eszterházy Károly orvosi karral egészítette ki ezt a koncepciót; a szerveződő intézményt Magyarország első négy fakultásos egyetemeként kívánta megnyitni. Az egyetem alapításához meg kellett volna kapnia Mária Terézia beleegyezését, ő azonban a kérést az Eszterházyval több egyházjogi kérdésben vitába keveredett Barkóczy negatív véleménye alapján elutasította. Eszterházy a későbbi sikerben reménykedve az eredeti tervek szerint folytatta az építkezést, és a negyedik fakultás bevezetésének szakmai alapjaként 1769-ben megszervezte Magyarország legelső orvosképző intézményét. Mária Terézia azonban ehelyett a Nagyszombati Egyetemet tette az orvosképzés színhelyévé (pedig a városban még kórház sem volt, az egri kórházat pedig az akkor még nagy tekintélyű Markhot Ferenc vezette), az egri Scola Medicinalistól pedig megvonta a doktori oklevelét kiadásának jogát, amiért 1775-ben az intézményt be kellett zárni.

Az új épületben 1774-ben kezdődött el a képzés. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis azonban nehéz helyzetet teremtett Egerben: Mária Terézia a nagyszombati egyetemet átköltöztette Budára, és kimondta, hogy Magyarországon ez az egyetlen egyetem működhet. Az egri tanintézménynek a líceum rangot adta: ettől fogva így is nevezték.

1784. október 18-án, amikor II. József Egerbe látogatott, Eszterházy hiába kérte, hogy átmenetileg költöztessék Egerbe a budai egyetemet, amíg nem sikerül megoldani annak nyomasztó helygondjait.

Még 1784-ben a Líceumban megszüntették a filozófia és jog oktatását, majd 1786-ban Pestre helyezték a papneveldét. Eszterházy azonban nem adta fel terveit. II. József halála után 1790-ben újraindította a filozófia oktatását, a jogi akadémia működtetését és visszatérítette Egerbe a hittudományi főiskolát is. 1828-ban Pyrker János László érsek Egerben alapította meg az első magyar nyelvű tanítóképzőt, amely nem iskolamestereket képzett, hanem eleve a tanítói hivatásra nevelést tűzte ki célul. A képzőt 1852-ben a Líceumba helyezték és 1948-ig érseki tanítóképzőként működött, a tanítóképzést kiszolgáló elemi iskolával. 1921-től pedig Szmrecsányi Lajos érsek kezdeményezésére Egri Római Katolikus Fiú Felső Kereskedelmi Iskola is működött az épületben.

A pedagógiai főiskola 1949-ben költözött a Líceumba, amikor a magyar országgyűlés által 1948-ban alapított intézmény Debrecenből Egerbe tette át székhelyét. A főiskola filozófiáját Eger felsőoktatási hagyományai és az oktatást elindító neves professzorok határozták meg, akik szellemi értékeket őrző, jövő felé nyitott, igényes, minőségi munkát végző intézményt hoztak létre.

A tanárképző főiskola több mint fél évszázados története folyamán a hazai főiskolai szintű tanárképzés jelentős intézménye lett. A tanári szakok szinte minden változatát felvállalta, több szak esetében elsőként indított programot a hazai tanárképzésben. Eddigi működése alatt több mint harmincezer főiskolai végzettségű szakembert adott a magyar közoktatás és társadalom számára. Vonzáskörzete igen nagy kiterjedésű. Az ország valamennyi megyéjéből és külföldről is érkeznek az intézménybe hallgatók.

Az 1990-es években készült stratégiai tervek nyomán végbement változások különös jelentőséggel bírnak a főiskola életében. A képzésfejlesztés eredményeképpen az egri tanárképző főiskola szélesebb kínálatú általános főiskolává válik.

Karok, szakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bölcsészettudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • emberi erőforrások
  • gazdálkodási és menedzsment
  • kommunikáció és médiatudomány
  • nemzetközi tanulmányok
  • turizmus-vendéglátás

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gazdálkodási menedzserasszisztens
  • idegenforgalmi szakmenedzser
  • idegennyelvi kommunikátor
  • pénzügyi szakügyintéző
  • projektormenedzser – asszisztens
  • sajtótechnikus
  • sportkommunikátor
  • számviteli szakügyintéző

Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • csecsemő- és gyermeknevelő, -gondozó
  • ifjúságsegítő
  • közösségi-civil szervező
  • médiatechnológus asszisztens

Természettudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • bortechnológus
  • fogyasztóvédelmi szakasszisztens
  • gyógynövény- és fűszernövény-termesztő és -feldolgozó
  • hulladékgazdálkodási technológus
  • logisztikai műszaki menedzserasszisztens
  • webprogramozó
Gárdonyi Géza emléktáblája az egri Líceum első emeleti északi folyosóján

Híres diákok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]