Ho 229
| Ho 229 vagy Go229 | |
 | |
| Funkció | Nagy hatósugarú bombázó |
| Gyártó | Gothar |
| Tervező | Walter és Reimar Horten |
| Gyártási darabszám | 3 (prototípus) |
| Fő üzemeltetők | Németország (Luftwaffe) |
| Első felszállás | 1945 február |
| Méretek | |
| Hossz | 7,48 m |
| Fesztáv | 16,75 m |
| Magasság | 2,81 m |
| Szárnyfelület | 50,20 m² |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 4600 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | 2 db Junkers Jumo 004B |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 977 km/h |
| Hatósugár | 1000 km |
| Legnagyobb repülési magasság | 16 000 m |
| Emelkedőképesség | 22 m/s |
| Szárny felületi terhelése | 137,7 kg/m² |
| Tolóerő-tömeg arány | 0,26 |
| Fegyverzet | |
| Beépített fegyverzet | 4 darab Mk 108-as 30 mm-es gépágyú, R4M nem irányított rakéták |
| Bombák | 2 darab 500 kg-os |
| Háromnézeti rajz | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ho 229 témájú médiaállományokat. | |
A Ho 229 Hermann Göring "3X1000" (1000 kg bombaterhet 1000 km távolságra 1000 km/óra sebességgel) bombázó kiírására a Horten fivérek által tervezett csupaszárny repülőgéptípus, amely csak a nullszéria gyártásának megkezdéséig jutott, bevetésre nem került.
Felépítése[szerkesztés]
Az addigi repülőgép tervezési gyakorlattal szakítva - bár az elv ismert volt és több vitorlázó repülőgépet építettek már ezen elvek alapján - egy csupaszárny repülőgépet terveztek, amit sugárhajtóművek hajtottak. A repülőgépet a tervezői után Ho 229-nek nevezték el, azonban ismert a gyártója utáni Go 229 megnevezéssel is.
A repülőgép fa szerkezettel épült, aminek több oka volt:
- A radar nehezebben észlelte
- Jobban ellenállt a találatoknak
- A háború vége felé a fémek nehezen hozzáférhetőek voltak
- A fa szerkezetet kevésbé képzett munkások is össze tudták szerelni
A prototípusok legyártását nehezítették a szövetséges bombázások, a BMW 003 sugárhajtómű legyártása tervezési és gyártási okok miatt egyre többet késett, ezért a gépet át kellett tervezni a Jumo 004 használatához. A Luftwaffe a sikeres bemutatórepülést követően 40 darabos nullszériát rendelt a gépből, és a gyártásra a gothai vagongyárat jelölték ki. A gyártás megindulása után a gyárat a szövetségesek elfoglalták és a félkész repülőgépeket az Egyesült Államokba és a Szovjetunióba szállították. A gép nagy hatótávolságú bombázónak készült, amelyet 4 darab Mk 108 jelű 30 mm-es gépfegyverrel láttak el, valamint 2 darab 500 kg-os bombát volt képes hordozni.
Típusváltozatok[szerkesztés]
- H.IX V1
- Prototípus meghajtás nélkül, egy példány épült .[1]
- H.IX V2
- Az első motorral ellátott prototípus, egy példány épült Junkers Jumo 004B gázturbinával.[1]
- Ho 229 V3
- Módosított légbeömlők, módosították a motorok pozícióját.
- Ho 229 V4
- Tervezett kétüléses vadász, csak részben készült el.[1]
- Ho 229 V5
- Tervezett kétüléses vadász, csak részben készült el.[1]
- Ho 229 V6
- Tervezett együléses vadász változat eltérő fegyverzettel.[1]
- H.IXb (V6 és V7 )
- Tervezett kétüléses éjszakai vadász; Nem épült meg.[1]
- Ho 229 A-0
- A Ho 229 V6 tervezett továbbfejlesztése ; Nem épült meg.
Utóélete[szerkesztés]
Az egyetlen fennmaradt példány (V3 verzió) az amerikai National Air and Space Museumban található, rossz állapotban. 2011 decemberében elkezdték a restauráláshoz szükséges vizsgálatokat, hogy a gépet kiállíthassák.
A B–2 Spirit külseje több hasonlóságot mutat a Ho 229-hez
A replika[szerkesztés]
A repülőgépet a rendelkezésre álló dokumentumok és a múzeumban méltatlan körülmények között porosodó példány alapján újjáépítették, a lopakodóképesség vizsgálatára.
Bár tervezésekor az elsődleges szempont a kis légellenállás, illetve a nagy teherbírás volt, vizsgálata kimutatta, hogy a csupaszárny konstrukció valóban biztosított a korabeli radarokkal szemben némi lopakodó képességet. A mérések szerint 20%-kal alacsonyabb a radarkeresztmetszete, így a hagyományos bombázók 160 km-es észlelési távolsága ennél a konstrukciónál csak 129 km lett volna, ami a sebességeket is beleszámítva a légvédelemnek 19 perc helyett csak 8 percet hagyott volna a reagálásra.
A konstrukció messze volt a tökéletestől, valamint a sugárhajtóművek megbízhatósága is messze állt az elfogadhatótól és már nem volt idő továbbfejleszteni, ráadásul 1945-re a német légierő kifogyott a pilótákból és az üzemanyagból is.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Horten 229: Horten Ho 229 csupaszárny repülőgép (magyar nyelven)
- ↑ Horten IX: A Horten IX (Ho 229) csupaszárny repülőgép (magyar nyelven)
- ↑ HTKA: Csupaszárny repülőgépek – A Horten fivérek munkássága (magyar nyelven), 2010. április 17.
- ↑ jetfly: Horten (magyar nyelven), 2004. október 20.
- ↑ replika: Brian Handwerk: "Hitler's Stealth Fighter" Re-created (angol nyelven), 2009. június 25.
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
