Ho-lian Po-po

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ho-lian Po-po (赫連勃勃, pinjin Hèlián Bóbó, 381-425, ur. 407–425) a kínai hsziungnu állam, Hszia alapító császára. Posztumusz neve Vu-lie Ti (武烈帝), templomi neve Si Cu (世祖).

Korai évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liu Po-po 381-ben született. Apja Liu Vej-csen (劉衛辰) fontos hsziungnu vezető volt, a Csien Csin állam vazallusaként. Anyja Fu úrnő volt. Liu az apjának fiatalabb fiai közé tartozott.

Miután a Csin állam összeomlott II. Fu Csien Fej-folyói csatában elszenvedett vereségét követő lázadásokban, Vej-csen átvette az irányítást egyes területein: a Sárga-folyótól délre lévő Belső-Mongóliát, és a Sanhszi tartomány északi részét vetette uralma alá. Míg hivatalosan a Hou Csin és Hszi Jen állam vazallusa volt, valójában erős független uralkodó volt.

Vej-csen 391-ben elküldte másik fiát, Liu Cse-litit, hogy támadja meg Pej Vej államot, de azon állam hercege, Tao Vu-ti (azaz To-pa Kuj) nemcsak, hogy legyőzte Cse-litit, hanem a Sárga folyón átkelve Vej-csen fővárosát (a mai Ordosban, Belső-Mongóliában) is megtámadta, és azt elfoglalva Vej-csent és fiait menekülésre kényszerítette. Másnap Vej-csent az alattvalói megölték, és Cse-litit is elfogták. Tao elfoglalta földjüket és lemészárolta családjaikat.

Azonban Liu Po-po megszökött és a jüekan törzshöz menekült, ahol annak vezetője Taj Hszifu nem adta ki Vej állam kérésére, hanem elküldte a hszienpi törzsfőnökhöz, Mo Jikanhoz, Kaoping hercegéhez, a Hou Csin állam vazallusához, ahol ő nemcsak menedéket biztosított számára, hanem összeházasította egyik lányával. Liu ezutáni néhány évéről nem sokat tudunk.

Nem sokkal később, 407-ben Liu, aki közben, mint jóképű, intelligens, jól beszélő ifjú kezdett ismertté válni, a Hou Csin császár, Jao Hszing látóterébe került. Jao Hszinget annyira lenyűgözték Liu képességei, hogy csapatai főparancsnokának akarta kinevezni a Pej Vej elleni háborúban. Azonban Jao Hszing testvére Jao Jung ez ellen beszélt, hogy Liu megbízhatatlan, mondván: Liu arrogáns a feletteseivel és a öregekkel. Kegyetlen az alárendeltjeivel és munkatársaival. Valamint mohó, hűtlen, szeretet nélküli és udvariatlan a barátságban. Gyorsan változtatja a viselkedését, és hagy abba dolgokat. Ha egy ilyen típusú emberben bízol és pártfogolod, biztos, hogy katasztrófát okoz. Emiatt a császár elállt a főparancsnoki kinevezéstől, de azért tehetsége miatt megtette Vujüan hercegének és tábornoknak nevezte ki, hogy védje meg Soufangot.

407-ben Jao Hszing – miután sorozatos vereségeket szenvedett Pej Vejtől – úgy döntött békét köt vele. Amint ezt Liu meghallotta, dühös lett, hiszen apját az északiak ölték meg, és lázadást szervezett. Erőszakkal elfogta a Jücsiulü Sölun, zsuanzsuan kán által Jao Hszingnek ajándékul küldött lovakat, és egy meglepetésszerű támadással elfogta és megölte apósát Mo Jikant, majd elfoglalta Kaopinget.

Ezután Nagy Jü, a Hszia-dinasztia alapítójának leszármazottjának deklarálta magát, és államát Hsziának nevezte el. Felvette az "Égi Herceg" címet és annak uralkodója lett.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai szakasz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Háborúkat indított, uralmát kiterjesztette.

413-ban családi ügyeit rendezve, eldöntötte, hogy családja nevét megváltoztatja. Felmenői vették fel a Liu nevet a Han-dinasztia miatt, mellyel még annak hercegnőin keresztül Maotun idejétől álltak leszármazási, családi kapcsolatokban. Liu azonban úgy gondolta, hogy ideje elvágni a Han családi szálat és az Egekkel kapcsolni össze magát, ezért nevét Ho-lianra változtatta, mondván hogy ő az Éggel (Ho) áll összeköttetésben (lián).

417-ben el akarva foglalni a Csin trónt, csapatait fővárosuk, Csangan ellen indította. Miután a császár csapatait legyőzte, elfoglalta a fővárost. Bevonult és császárnak kiáltotta ki magát.

Késői szakasz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felépítette megerődített városát Tungvancsenget.

Uralma 425-ig tartott. A trónon fia, Ho-lian Csang követte.

Családi információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]