Hjalmar Siilasvuo
| Hjalmar Siilasvuo | |
 |
|
| Hjalmar Siilasvuo (a képen jobbra) a Raate-Roadi csatában, a finn Téli háború idején. | |
| Született |  Finnország, Helsinki1892. március 18. |
| Elhunyt | Finnország, Oulu 1947. január 11. |
| Nemzetisége | Finn |
| Fegyvernem | Finn Hadsereg (hegyi alakulatok) |
| Rendfokozata | Gruppenführer (Németország 1916.) Altábornagy (Finn hadsereg, 1940.) |
| Egysége | Siilasvuo brigád II. Finn Hadsereg Lappföldi csoport |
| Csatái | Első világháború Finn polgárháború Téli háború Folytatólagos háború Lappföldi háború |
| Kitüntetései | Vaskereszt Mannerheim kereszt |
Hjalmar Fridolf Siilasvuo (Finnország, Helsinki, 1892. március 18. - Finnország, Oulu, 1947. január 11.) finn katona, altábornagy. Kiváló és ravasz katona. Részt vett Finnország minden nagyobb háborújában és több híres győztes csata is kötődik a nevéhez. A Finn Hadsereg mellett az első világháború idején harcolt a Német Birodalom mellett is. Megkapta élete során a Vaskeresztet, a finn Fehér Rózsa rendet és a Mannerheim keresztet is.
Tartalomjegyzék |
Élete és pályája [szerkesztés]
Származása és tanulmányai [szerkesztés]
1892. március 18-én született Helsinkiben. Apja egy helyi újságnál dolgozott, mint szerkesztő. Siilasvuo jogot tanult és az Oktatási minisztériumban dolgozott.
Az első világháború és a Finn polgárháború [szerkesztés]
Az első világháború idején a Németek oldalán harcolt, ahol egy hegyivadász zászlóaljnál volt tiszt. Amikor kitört a világháború végén Finnországban a Finn polgárháború fegyvert fogott a vörösök ellen és a Fehér Gárdához csatlakozott, ahol egy zászlóaljat (Siilasvuo brigád) vezetett és sikeresen vett részt a fehér győzelemmel záruló Tamperei csatában.
A Téli háború [szerkesztés]
Miután a Szovjetunió megtámadta Finnországot 1939. végén, Siilasvuo (aki ekkor ezredes) fontos feladatokat kapott, amiket sikerrel tudott végrehajtani főként. Amikor a 163. és a 44. szovjet hadosztály többszörös túlerőben lévő csapatai megtámadták az egységeit Suomussalminál, amit viszonyt szakértelmének és kiváló terepismeretének köszönhetően sikeresen visszavert. A csatában mesés hadizsákmányra tettek szert. 85 tartályjárművet, 437 teherautót, 1620 lovat, 52 ágyút, 40 tábori üteget, 78 páncéltörő ágyút és 20 traktort, ezen kívül még 6000 puskát és rengeteg lőszert szerzett. Egyik legnagyobb sikerét és haditettét a következő év január 1. és 7. között zajló Raate-Roadi csatában érte el, ahol a szintén néhány ezer fővel nagyobb szovjet csapatot vert vissza hatalmas küzdelmekben és rengeteg harceszközt zsákmányoltak a visszavonuló szovjet erőktől. A Kuhmoi csatában erői kitudtak tartani a háború végéig, ami azonban végül szovjet győzelemmel zárult akik a moszkvai békeszerződésben annektálták Karéliát, a Hanko- és a Ribacsij-félszigetet valamint Petsamot. Hősiessége miatt Siilasvuo-t előléptették tábornokká.
A Folytatólagos háború [szerkesztés]
Még 1940-ben előléptettékk altábornaggyá. Mikor a finnek szövetséget kötöttek a németekkel és együtt megtámadták a Szovjetuniót, Siilasvuo-t nevezték ki a támadó finn csapatok főparancsnokának, mely tisztségében sikeresen visszafoglalta Karéliát.
Silberfuchs („Ezüstróka”) hadművelet [szerkesztés]
Az Unternehmen Silberfuchs (magyarul: „Ezüstróka” hadművelet) egy német hadművelet volt a második világháború idején, amely a finn területekről kiindulva Murmanszk szovjet kikötőjének elfoglalását tűzte ki célul, melynek megszerzése, a szövetségesek részéről a szovjeteknek küldött hadianyag utánpótlás-vonal beszüntetését jelentette volna. Bár eleinte sikereket értek el a német-finn csapatok, de végül a támadás elakadt, majd 1944-ben a szovjetek ellentámadásba léptek át, így Siilasvuo, bár sokáig tartotta, de végül elvesztette a Karéliai-földszorost. A finnek végül különbékét kötöttek az oroszokkal.
A Lappföldi háború [szerkesztés]
Az oroszok avval a feltétellel kötöttek békét, ha a Finnországban állomásozó német erők kivonulnak egy megadott határidőig. Ez azonban nem történt meg, így a szovjetek követelték, hogy a finn erők szorítsák ki őket erőszakkal az országból. Ezt a feladatot Siilasvuo-ra bízták. A Torniói csatában összecsaptak a német és a finn erők, mindkét oldal nagy veszteségeket szenvedve. A finnek több német katonát is fogságba ejtettek, erre válaszul a német erők parancsnoka Lothar Rendulic finn civileket fogatott el és üzenetet küldött Siilasvuo-nak, hogy agyonlövi a foglyokat, ha nem engedi el a német katonákat. A finn parancsnok válaszában azzal fenyegetőzött, hogy ha Rendulic agyonlöveti a civileket, ő agyonlöveti a német katonákat és a torniói kórházban levő német sebesülteket. Végül a németek törtek meg és elengedték a polgári túszokat, de az egész környéket felégették, a felperzselt föld taktikáját alkalmazva. Végül a németek Norvégiába vonultak vissza.
A háborús évek után és halála [szerkesztés]
Több kitüntetést is kapott a háború alatt, mint például a Mannerheim keresztet 1944. december 21-én. A háború után több könyvet is írt életéről és harcairól. 1947. január 11-én halt meg Ouluban, a saját házában. Ugyanitt van eltemetve.
Magánélete [szerkesztés]
Nős volt. Fia, Ensio Siilasvuo szintén harcolt a Téli háborúban, majd a háború után békefenntartóként szolgált és tábornoki rangig vitte.
