Hitman: Codename 47

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hitman: Codename 47
Fejlesztő IO Interactive
Kiadó Eidos Interactive
Zeneszerző Jesper Kyd
Sorozat Hitman
Motor Glacier
Platformok Microsoft Windows
Kiadási dátum 2000. november
Verzió 1.92 (2000. december 26.)
Műfaj TPS, lopakodós, akció
Játékmódok egyjátékos
Korhatár PEGI: 16+
Adathordozó CD, Digitális terjesztés
Rendszerkövetelmény
Rendszer-
követelmény
Microsoft Windows 98
Intel Pentium II 266 MHz
64 MB RAM
400 MB szabad hely
12 MB videokártya

A Hitman: Codename 47 egy számítógépes akciójáték, a Hitman-sorozat első része. Fejlesztője a dán IO Interactive, kiadója pedig az Eidos. 2000-ben jelent meg, s ez az egyetlen PC-exkluzív része a szériának. A történet főhőse egy 47-es ügynök névre hallgató kopasz bérgyilkos, akinek vonalkódot égettek a tarkójába, s profi gyilkolásra képezték ki. A titkos, egyszerűen csak Ügynökség névre hallgató szervezettől kapja a megbízásokat, hogy végezzen különféle bűnözőkkel.

Játékmenet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a játék harmadik személyű, külső nézetből mutatja a főhőst, a játék mozgás szempontjából inkább az FPS-ekre hasonlít. A mozgáshoz a billentyűzet és az egér egyformán használható. A 47-es ügynök különféle kunsztokra is képes: létrát mászik, átugrik egyik erkélyről a másikra stb. Képes futni is, ám ezzel adott esetben felkeltheti a figyelmet, és rátámadhatnak az ellenfelek - ennek kivédésére képes lopakodni is.

A kijelző bal felső sarkában három fontos információs sáv látható. Az első az életerőt mutatja, a második a kevlármellény állapotát (ha van), a harmadikon pedig fontos információk olvashatóak (pl. gyanút fogtak az ellenfelek).

A játék fontos eleme a lopakodás és a rejtőzködés, az öldöklés nem feltétlenül szükséges. A 47-es ügynök, miután végzett valakivel, képes felvenni a ruháját, s így álcázni magát. Fegyverei között vannak pisztolyok, puskák, mesterlövészpuskák, de kések és egy zongorahúr is. A halott ellenfelek holttestét el kell tüntetni, nehogy rátaláljanak a többiek és gyanút fogjanak - ezért a testek odébb vonszolhatók és elrejthetők. A civilek illetve a rendfenntartó erők megölését a játék negatív pontokkal honorálja.

A játék zenéjét a Budapesti Szimfonikus Zenekarnak köszönhetjük.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 47-es ügynök egy titkos helyiségben ébred, ahol egy hang, hangszórókon keresztül ad neki utasításokat - így tanulható meg a játék kezelése is a játékosnak. Mikor elér a pálya végére, megöli az ott álló őrt, és kiszökik a külvilágba, a hang gazdájának megelégedésére.

Egy évvel később, a 47-es ügynök már mint profi bérgyilkos mutatkozik. Az ICA nevű ügynökség ad neki küldetéseket, a Diana nevű közvetítőn keresztül. Négy "nagykutyát" kell megölnie egy titokzatos megbízó kívánságára: Lee Hongot, a Triádok vezetőjét; Pablo Belisario Ochoa kolumbiai drogbárót; Franz Fuchs osztrák terroristát; és Arkagyij Jegorov fegyvercsempészt.

Amikor végzett egy-egy célszeméllyel, mindegyiknek a zsebében talál egy levelet, amelyet a célpontok egymásnak írtak. Ezekből az derül ki, hogy mindannyian ismerik egymást. Mi több, egy időben voltak tagjai a Francia Idegenlégiónak, és van egy közös barátjuk is, bizonyos "Professzor" Ort-Meyer.

A 47-es ügynököt, miután elvégezte a munkáját, Diana értesíti, hogy a személy, aki felbérelte a négy célszemély meggyilkolására őt, most újabb áldozatot szeretne eltetetni láb alól. A célszemély Szatmárnémetiben, Romániában él, bizonyos Ödön Kovács, és egy elmegyógyintézet igazgatója. Amikor odaér a 47-es ügynök, a titokzatos hangot hallja ismét, aki felfedi kilétét: ő Ort-Meyer professzor. Ezután hívja a különleges erőket. A SWAT csapattal való küzdelme során egyre mélyebbre jut az épületben, ahol megtudja az igazságot saját magáról: ő egy genetikai klónozási kísérlet eredménye, akit a négy célszemély és Ort-Meyer génjeiből állítottak össze. Azért hagyta a professzor megszökni, hogy tapasztalatot nyerjen a klón a külvilágból. A célszemélyeknek pedig azért kellett meghalnia, mert mindannyian a saját céljaikra akarták felhasználni a klónt, amit Ort-Meyer nem akart.

Egy CIA-ügynök, Smith segítségével a 47-es ügynök lejut az elmegyógyintézet pincéjébe, ahol a professzor laborja van. Itt új, kizárólag Ort-Meyer védelmére kiképzett klónokkal, 48-asokkal találkozik. Miután mindegyiküket megöli, a professzor elé lép, és végül vele is végez.

Kritikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játék alapjában véve pozitív fogadtatásban részesült, a PC Guru 2001. januári számában 94%-ra értékelte. Pozitívumnak tekintették a mozgásszabadságot, a feladatok változatos megoldásának lehetőségét, valamint a mesterséges intelligenciát. Negatívumként írták viszont le a játék irányításának egyes nehézségeit (pl. a holttestek eltüntetését), a multiplayer játékmód és a játék közbeni mentési lehetőség hiányát.

Folytatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játéknak idővel több folytatása jelent meg.

2007-ben a játék alapján készült egy film is, Hitman – A bérgyilkos címmel.