Hirajama Kijocugu

Hirajama Kijocugu
Született	1874. október 13. Szendai
Elhunyt	1943. április 8. (68 évesen) Tokió
Állampolgársága	japán
Foglalkozása	csillagász
Iskolái	Tokiói Egyetem
Sablon • Wikidata • Segítség

Hirajama Kijocugu (平山 清次; Hepburn: Kiyotsugu Hirayama) japán csillagász, akit a kisbolygók pályáinak vizsgálati eredménye alapján tartanak számon a csillagászati kutatásban.

Jelentősége

Az égitestek pályáit a Naprendszerben az úgynevezett pályaelemek alapján is csoportosítani lehet. Ezt a munkát végezte el Hirajama a kisbolygók pályáinál. Azt találta, hogy a kisbolygópályák bizonyos típusok körül csoportosulnak. A kisbolygó csoportokat egyik tipikus képviselőjükről nevezte el. Az így kialakított kisbolygó csoportokat Hirajama-féle kisbolygócsaládoknak nevezték el.

Hirayama a következő családokat határozta meg az a félnagytengely, az i pályahajlás és az e excentricitás alapján:

1. Themis-család
2. Eos-család
3. Coronis-család
4. Maria-család
5. Phocaea-család
6. Flora-család

A kisbolygók pálya szerinti osztályozását később továbbfejlesztették. D. Brouwer (1951-ben), J. R. Arnold (1969-ben) tett közzé újabb kisbolygó-családokat. 1970-ben, a Palomar-Leyden kutatás eredményeként, C. J. von Houten bővítette a kisbolygócsaládok körét. Pályarezonanciák alapján bevezették a Hungaria, a Hilda és a Thule-családot is.

Ezek közül a legismertebb a Hungaria kisbolygótípust alkotó család. Névadója a 434 Hungaria kisbolygó. A Hungaria-típusú kisbolygók alkotják a kisbolygóöv belső szélét, míg a külső szélén a Jupiter pályájával Lagrange-ponti kapcsolatban lévő Trójaiak alkotják, melyek az L₄ és L₅ Lagrange-pont környezetében találhatók.

Az egyik további osztályozási szakasz J. G. Williams nevéhez fűződik. J. G. Williams a Jet Propulsion Laboratory munkatársa volt a California Institute of Technologyn. Egyik 1991-es közleményében már több, mint 100 kisbolygócsaládról tesz említést. A számítógépes technika jelentős mértékben kiterjeszthetővé tette a pályaelemek összehasonlításáról Hirajama által megkezdett módszert.

Életrajza

Hirajama a tokiói csillagvizsgálóban dolgozott. Első munkája az 1901-es szumátrai napfogyatkozásról szól. 1910-ben a Halley-üstökösről írt közleményt. Első kisbolygópályákkal foglalkozó közleménye a tokiói Annales de l'Observatoire astronomique de Tokyo folyóiratban 1917-ben jelent meg. Ezt követte több közlemény a kisbolygók középmozgásáról, majd 1918-ban a The Astronomical Journal-ban híres, gyakran hivatkozott cikke a kisbolygó-családokról.

Emlékezete

A Holdon Hirajama-krátert neveztek el róla, és egy kisbolygó is, az 1999 Hirayama, az ő nevét viseli.

Irodalom

• Hirayama K. (1901): Halley's Comet in Japanese History. The Observatory, Vol. 33, p. 130-133.
• Hirayama K. (1918): Groups of asteroids probably of common origin. Astronomical Journal, vol. 31. iss. 743, p. 185-188.
• Brouwer, D. (1951): Secular variations of the orbital elements of minor planets. Astronomical Journal, Vol. 56, p. 9.
• Arnold, J. R. (1969): Asteroid Families and "jet Streams". Astronomical Journal, Vol. 74, p. 1235.
• van Houten, C. J. (1971): Descriptive Survey of Families, Trojans, and Jetstreams. Physical Studies of Minor Planets. (Proc. of IAU Colloq. 12) Tucson, AZ, March, 1971. (Gehrels, T. Ed.). NASA SP-267, p. 173-175.
• Williams, J. G. (1971): Proper Elements, Families, and Belt Boundaries. Physical Studies of Minor Planets. (Proc. of IAU Colloq. 12) Tucson, AZ, March, 1971. (Gehrels, T. Ed.). NASA SP-267, p. 177-181.
• Williams, J. G. (1992): Asteroid families — An initial search, Icarus 96, pp. 251–280.

Külső hivatkozások

• Groups of asteroids probably of common origin, Astronomical Journal, Vol. 31, No. 743, pp. 185-188, 1918 októberi híradás a csillagászat fölfedezésről.
• Életrajzi adatok (Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Vol. 107, p. 42-44 - Obituary Notices :- Hirayama, Kiyotsugu) doi:10.1093/mnras/107.1.42a
• Hirayama cikke a Halley üstökösről
• Brouwer cikke 1951-ből.
• van Houten közleménye.
• Williams közleménye 1991-ből